Szeméttúra Szentendre körül
Szeméttúra Szentendre körül április 1-én. A település környezetvédő lakói szeméttúrát szerveznek, ezzel felhívva a település területét érintő hulladékproblémára a figyelmet.
Az esemény április 1-én kerül megrendezése és a szervezők nem viccnek szánják a szeméttúra megrendezését. Elsősorban szeretnék felhívni a településen élők figyelmét a hulladékproblémára, illetve megoldást keresni a kialakult helyzetre. Mindezt a jó levegőn, egy beszélgetős kirándulás alkalmával.
A szervezőek felhívása a következő
Kedves Szentendreiek! Elolvadt a hó, előbújt a hóv….öööö ….. a szemét újra! Ezúttal egy kirándulásra invitállak benneteket, futni nem kell. Szembesítés, ötletelés és tippek a szemétcsökkentésre. Utolsó esély mielőtt elköltözünk! (Mi ugyanis feladtuk: elég volt ebből a szemétből, zsúfoltságból, rossz levegőből és zajból.) Szeretettel várunk Titeket, a szervezők.
Az alábbi kis kedvcsináló fotó március elején készült.
Egyre feldúltabb vagyok – mondják Szentendrén.
A programról bővebben a facebookon meghirdetett eseményen, ahol csatlakozni is lehet a túrához. A részvétel teljesen ingyenes.
A szervezők sok szeretettel várják a helyieket és a környékbeli kirándulni vágyókat.
A településről pár szóban a Wikipedia segítségével:
Szentendre (szerbül: Сентандреја, horvátul Senandrija, szlovákul: Senondrej[3]) város Pest megyében a Szentendrei járás székhelye. Elsősorban művészetével és kultúrájával ragadja magával a látogatót.
Szentendre a Dunakanyar kapujában, a (Visegrádi-hegység) és a Duna találkozásánál, a Szentendrei-szigettel szemben, gyönyörű természeti környezetben található. Budapest irányából könnyen megközelíthető autóval, a H5-ös HÉV-vel, autóbusz- és sétahajó-járatokkal. Kedvelt kirándulóhely.
A város az 1870-es évekig kisváros volt, alig érte el a négyezer fős lakosságszámot. Az akkori város lakóterülete ma mindössze két városrészt foglal magában, a Belvárost és a Szamárhegyet, bár ez utóbbi is csak a 20. század elején lett lakóterület. E két városrészt Szentendre összes többi területétől elkülöníti az ezek határán haladó 11. számú főút.
Szentendréhez néhány kisebb település csatlakozott az évszázadok során, ezek ma Szentendre különböző, hagyományos elnevezéssel bíró városrészei, így például Izbég és Derecske. A korábban a szentendrei mezőgazdasági területekhez tartozó részek legnagyobb része már beépített belterület, mint a Pannóniatelep, Püspökmajor, Pismány, Szarvashegy. Az 1970-es évek végének nagyarányú, egylépéses belterületbe csatolása a lakóterületet többszörösére növelte, a 21. század elejére ezek nagyrészt beépültek, így a korábbi kisváros 2010-ben elérte a 25 000 fős lakosságot. A lakóövezet terjeszkedése a Szentendrén hagyományos gyümölcstermesztésnek és kertművelésnek gyakorlatilag véget vetett.
