Figyelemfelkeltő kampányok a hulladékégetés ellen akár uniós támogatással
Magyarországon nő a környezetvédelemre fordítható uniós támogatás, mintegy félezer milliárd forinttal több forrás jut erre a területre a mostani uniós költségvetési ciklusban – mondta a Földművelésügyi Minisztérium (FM) környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. V. Németh Zsolt a Magyarország környezeti állapota 2015 című összegző kiadvány bemutatóján elmondta: míg 2007-2013 között mintegy 2300 milliárd forint állt rendelkezésre környezet- és természetvédelemre, addig a mostani, 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban 2700-2800 milliárd forint költhető erre a célra.
Ha ehhez azt is hozzászámítják, hogy az agrártámogatásoknak van egy jelentős eleme, a zöldítés – ez 30 százalék -, amelyet csak akkor lehet elnyerni, ha megfelelő természetvédelmi szempontokat is figyelembe vesznek a gazdálkodók tevékenységük során, akkor mintegy 3000-3200 milliárd forint forrás szolgálja a környezet- és természetvédelmet Magyarországon – tette hozzá. Az államtitkár ugyanakkor rámutatott: az ország környezeti és természeti állapota nem mindig tükrözi, mekkora forrás áll rendelkezésre. Világtendencia, hogy a környezeti és a természeti viszonyokban a szükséges változás még nem következett be – mutatott rá, hozzátéve: ez Magyarországon sincs másként.
Külön is kitért arra, hogy a jó minőségű levegő alapvető feltétele a környezet jó állapotának, az ember jó közérzetének, egészségének. Ezért fontos felhívni a figyelmet arra – mondta -, hogy a levegő szennyezettségének 70 százalékáért ma már a lakossági fűtés a felelős, nem a közlekedés, vagy az ipari tevékenység. Ezért megfelelő módon kell megválasztani ki mivel fűt, mert például az emberek környezetében fellelhető hulladék elégetése nagyon káros a környezetre, és az egészségre. A hulladékégetés után olyan mérges gáz is a levegőbe kerülhet, amit még az első világháborúban harci gázként használtak.
Az élőhelyek megóvásának szükségességét az államtitkár ugyancsak a kiemelt témák közé sorolta. Ezt a vándorsólyom példáján mutatta be. A vándorsólyom utolsó fészkelését Magyarországon 1964-ben regisztrálták, azután ez a madár eltűnt az országból. Ennek oka a DDT tartalmú növényvédőszerek alkalmazása volt. Majd ezek használatát betiltották. A környezet állapotának javulásával 1997-ben újra megjelent, míg tavaly már egy jelentős populáció 50-65 pár fészkelését lehetett megfigyelni, és 42 pár költött is. A tojásokból pedig 102 fióka kelt ki. Ez a tudatos környezetpolitika eredménye.
A tájszemlélet érvényesítése a környezet- és természetvédelemben újdonságnak számít – közölte V. Németh Zsolt. Rámutatott: sokan azt gondolják, hogy a növény- és állatvilág védelme a nemzeti parkokra és a védett területekre korlátozódik. Ez nem így van, az elmúlt évtizedekben nőtt a nemzeti parkok száma, a biológiai sokféleség pedig ennek ellenére a felére csökkent. A tájat egységben szemlélve annak meghatározó részeit meg kell őrizni, még akkor is, ha az esztétikailag nem mindig indokolható, például egy ipari táj esetében. De a Tanyafejlesztési Program sem csak gazdasági célkitűzéseket, hanem tájvédelmit is szolgál. Jelezte: a közelmúltban egy magyar pályázat, a „Mesés Hetés” nyerte el az Európa Tanács Táj Díját.
Mezőszentgyörgyi Dávid, a Herman Ottó Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy a mostani kiadvány egy sorozat része, amely 2013-ban indult, és évente tekinti át Magyarország környezeti állapotát tudományos igénnyel, közérthető módon, nyelven, úgy, hogy a kötetben fellelhető információkat például az általános iskolásoktól kezdve az egyetemistákon át a pályázatírók is használhassák.
Forrás: MTI
