Támogasd környezetünk megmentését, a hulladekvadasz.hu üzemeltetőjét, a JÖN Alapítványt.

Eddig több ezer bejelentés hatására több ezer tonna hulladék felszámolásában működtünk közre vagy szerveztünk több száz fős szemétszedési akciókat és váltunk Magyarország legaktívabb környezetvédelmi mozgalmává. Tevékenységünknek azonban komoly költségvonzata is van, amit eddig az alapítvány tagjai saját erejükből finanszíroztak meg. Segítségeddel tovább folytathatjuk a munkánkat.




Banki átutalással ide kattintva.

Mérgezett örökségünk – A Greenpeace figyelemfelkeltő kiadványa

A Greenpeace ma látványos akcióval mutatta be a „ Mérgezett örökségünk – Szennyezett területek, időzített vegyi bombák Magyarországon ” című kiadványát [1] és digitális gyűjteményét. [2] A jelentés olyan, gyakran rákkeltő és mérgező anyagokkal szennyezett területeket mutat be, melyek a rendszerváltás előtti időszakból maradtak ránk, vagy az utóbbi huszonhét év alatt keletkeztek, és folyamatos veszélynek tehetik ki a környezetet és a magyar lakosságot. A zöld szervezet a jogszabályi környezet hiányosságaira hívja fel a figyelmet és „a szennyező fizet” elvének érvényesítését követeli egy méregmentes Magyarország érdekében.

Helyszínből van bőven a Greenpeace Mérgezett örökségünk című kiadványában. Fotó: flickr.com/photos/greenpeacehu

Helyszínből van bőven a Greenpeace Mérgezett örökségünk című kiadványában. Fotó: flickr.com/photos/greenpeacehu

A kolontári vörösiszap-katasztrófa, majd a budapesti Illatos úti hordók körüli botrány óta minduntalan felmerül a kérdés: vajon hány veszélyes vegyi anyagokkal szennyezett terület, időzített vegyi bomba van még Magyarországon? A Greenpeace úgy döntött, elkezdi összegyűjteni az ország legszennyezettebb területeit, és megmutatja: hol, milyen szennyezés található hazánkban; hogyan érintheti ez a környezetet és a lakosságot; és milyen fázisban van a kármentesítés.

A most publikált Mérgezett örökségünk jelentés összesen 15 szennyezett területet mutat be. [3] Vannak közöttük olyan ügyek, amelyekre a Greenpeace korábban már felhívta a közvélemény figyelmét, de számos, eddig kevesebb nyilvánosságot kapott ügy is előkerül. Ilyen például Balassagyarmat, ahol a határérték 460-szorosában találhatóak rákkeltő anyagok a talajvízben. A heves megyei Berva-völgyben több ezer négyzetméteren szennyezett a talajvíz szénhidrogénekkel. Törökbálinton, a volt mechanikai művek környékén nehézfémek, régi oldószerek mérgezik a talajt és a talajvizet. Kunszentmártonban, a katasztrofális állapotban lévő szőrmegyár környékén a határérték több százszorosában mérhető krómszennyezés. A Békéscsaba melletti Fényes tanyán mérgező, rákkeltő, klórozott oldószerek szennyezik a talajvizet. Soroksáron rákkeltő dioxinok vannak a határérték több százszorosában kiürített lakóházak alatt, családi házas övezetben.

Egyes szennyezett területekről már elszállították a méreggel teli hordókat, mint a Hortobágy melletti balmazújvárosi tározóból vagy a budapesti Illatos úti volt BVM telephelyéről, ám utóbbi helyszínen a kármentesítés továbbra is hátra van. Más esetekben, például Kiskunhalason, a lakott terület határában folyamatosan szivárognak a veszélyes anyagok a több mint 1000 tonnányi sérült hordóból a talajba. A hatóságok eszköztelensége miatt a kezdeti pár százmillió forintos kárhoz képest a végén sokszor akár milliárdos kármentesítésre is szükség van. A gyakran évek alatt kialakult környezeti kárt nem tudják megszüntetni, hacsak magasabb állami szinten nem születik döntés a szennyezés felszámolásáról.

A Greenpeace ezért azonnali cselekvést sürget:

A történelmi, régről ránk maradt szennyezéseket és az évek óta elhagyatottan, gazdátlanul álló veszélyeshulladék-lerakókat, szennyezéseket állami program keretében kell felszámolni. Reménytelen az eltűnt és csődbe ment cégek cselekvésére várni. Ilyenkor bűn hagyni, hogy tovább terjedjenek a szennyező anyagok és nőjön a környezeti kár, valamint a mentesítés jövőbeni költsége. A kormány 2016 őszén bejelentette, hogy 25,9 milliárd forintot fordít kármentesítésekre. Ez sok, régóta álló ügyben előrelépést jelenthet, de az ügyek nagy számát tekintve ennek többszörösére van szükség.

Ott, ahol még elérhetőek a felelősök, szigorúan be kell hajtani rajtuk utólagosan a költségeket.

Olyan pénzügyi garanciákat kell beépíteni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységek engedélyezésébe, amelyek biztosítják, hogy a szennyező akkor is fedezni tudja a környezeti kár elhárításának költségét, ha csődbe megy, vagy baleset történik. Ha egy cég pénzügyileg is felelős az általa okozott károkért, az arra ösztönzi, hogy biztonságosabb technológiákat alkalmazzon, minimalizálja a veszélyes anyagok használatát, és gondosan ügyeljen a szennyezések elkerülésére.

A Mérgezett örökségünk kiadvány nyomtatott verzióját kiegészíti egy folyamatosan frissülő online gyűjtemény. Ez tartalmazza a hivatalos dokumentumokat, a vizsgálati jegyzőkönyveket és az egyes szennyezésekről rendelkezésre álló háttérinformációkat is. 2017-ben jön a jelentés második kötete, további, eddig fel nem tárt ügyekkel.

„A jelenlegi jogszabályok nem képesek megakadályozni a lakosság egészségére és a környezetre kockázatot jelentő szennyezéseket. Azt követeljük, hogy minél hamarabb kármentesítsék a területeket, és alakítsák át a hazai jogszabályi környezetet »a szennyező fizet-elv« érvényesítésével” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

Jegyzetek:

[1] Mérgezett örökségünk jelentés rövidített összefoglalója (PDF): http://www.greenpeace.org/hungary/PageFiles/744059/Mergezett_oroksegunk_rovid.pdf

[2] Mérgezett örökségünk jelentés digitális verziója: greenpeace.hu/mergezett-oroksegunk

[3] A bemutatott területek és szennyezések: Fényes tanya Budapesti Vegyiművek, Illatos útHortobágy Kiskunhalas Kunszentmárton Óbudai Gázgyár Sajóbábony Soroksár A gyömrői PEVDI Cséry-telep Felsőtárkány Balassagyarmat Almásfüzitő Naplás-bányákTörökbálint

Forrás: Greenpeace

Ezek a cikkeink is érdekelhetnek