A neonikotinoid növényvédő szerek nemcsak a házi méheket, hanem a vadvilágot is veszélyeztetik

A vadvilág világnapja alkalmából a Greenpeace bemutatja azt a vezető tudósok eredményeit összegző tanulmányát, [1] mely bizonyítja: a neonikotinoid rovarirtó szerek jelentős veszélyt jelentenek a vadon élő fajokra. (Nem beszélve arról, hogy veszélyes hulladék is képződik a szer előállítása közben. Továbbá annak utókezelése is problémákkal járhat. – szerk.)

Ezek a vegyszerek megjelennek a haszonnövények mellett a vadvirágokban is, és a méhek mellett így jelentősen veszélyeztetik többek között a pillangókat, bogarakat, vízi élőlényeket és a madarakat. A Greenpeace Magyarország azt várja a hazai döntéshozóktól, hogy ne kérjenek derogációt a neonikotinoidok uniós szinten már betiltott használatára. Továbbá támogassák ezen vegyi anyagok további uniós tilalmát.

A neonikotinoid vegyszer nem csak a méhekre ártalmas. Fotó: Greenpeace.org

A világpiacon értékesített haszonnövények háromnegyede függ a beporzástól, [2] miközben nagyon sok beporzást végző faj, például egyes vadon élő poszméhfajok egyedszáma olyan drasztikusan megfogyatkozott, hogy mára már a kipusztulás szélére kerültek. Ezért elsősorban az iparszerű mezőgazdaság felelős.

A beporzók napi szinten ki vannak téve a rovarirtó, a gyomirtó vagy a gombaölő szereknek, pedig egyes rovarirtók – mint például a neonikotinoidok – közvetlenül károsítják a beporzók egészségét. [3]

A terhelő tudományos bizonyítékok alapján az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) javaslatára 2013-ban az Európai Unió három neonikotinoid részleges tilalmát vezette be. Azóta már az ipar saját kutatásai is [4] kimutatták, hogy ezek a szerek valóban veszélyesek a méhekre. Ugyanakkor az EFSA kijelentette, hogy a házi méheken kívül más beporzókra gyakorolt hatásukról nincs elég tudományos adat. [5]

A Greenpeace ezért felkérte a terület egyik vezető tudományos intézményének számító brit Sussexi Egyetemet, hogy tekintse át a témában 2013 óta megjelent tudományos vizsgálatokat. Az eredmény megerősíti az EFSA által 2013-ban azonosított kockázatokat, valamint rávilágít arra, hogy további veszélyek is fenyegetik az élővilágot.

A tanulmány [1] kimutatja, hogy a neonikotinoidok szennyezik a vizeket, a talajt és a természetes növénytakarót, és évekig megmaradhatnak a mezőgazdasági területek talajában – sőt fel is halmozódhatnak, tartós és egyre növekvő mennyiségű szennyezést idézve elő. Az új kutatások kiemelik, hogy a beporzókat nem csupán az ezekkel a vegyszerekkel kezelt haszonnövények károsítják, hanem a szennyeződött vadon élő növények is. A neonikotinoidok jelenlétét kimutatták a szántóföldek környékén is, többek közt a beporzók védelmének érdekében vetett növények virágporában és nektárjában is. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a szerek jelentős mértékben veszélyeztetnek a méheken kívül sok vadon élő fajt is, többek között a pillangókat, bogarakat és a vízi rovarokat, aminek tovagyűrűző hatása lehet a táplálékláncban.

Az MTA által korábban közzétett szakmai nyilatkozat a neonikotinoidok használatának gazdasági káraira is felhívja a figyelmet: „a neonikotinoidok negatívabban érinthetik a hasznos szervezeteket, mint a kártevőket, ami miatt a vegyszeres kezelések akár nettó terméscsökkenést is okozhatnak.” [6]

A Greenpeace Magyarország felszólítja a hazai döntéshozókat, hogy az ország élővilágának és a magyar mezőgazdaság fenntarthatóságának védelmében a magyar kormány ne kérjen idén szükséghelyzeti eseti engedélyt a méhgyilkos anyagok használatára, mint tette ezt a múltban többször is. A zöld szervezet petícióban kéri a Földművelésügyi Minisztérium vezetőit, dr. Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, valamint Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért és Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkárt: ne támogassák a neonikotinoidok további uniós használatát, és ne adjanak ki eseti engedélyeket az uniós szinten már tiltott vegyszerhasználatra a méhek számára vonzó termények esetében.

„A tudományos vizsgálatok eredményeinek alapján egyértelmű, hogy a három, részben már betiltott neonikotinoid használatát teljesen be kell tiltani uniós szinten. Magyarországnak is felül kell bírálnia a neonikotinoidokat támogató korábbi álláspontját, és a vegyszermentes, ökológiai gazdálkodást kell támogatnia. Ezzel nemcsak a beporzók védhetők meg, de az emberek egészsége is” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

Forrás: greenpeace.org

További információk:

SIMON Gergely
regionális vegyianyag-szakértő
gergely.simon@greenpeace.org
+36 20 252 9212

A teljes tanulmány:
https://www.greenpeace.org/france/Global/international/publications/agriculture/2017/neonicotinoid-pesticides.pdf

A tanulmány rövidített változata magyarul: https://secured-static.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/reports/Neonikotinoid_szerek_veszelyei.pdf

Jegyzetek:

[1] A neonikotinoid növényvédő szerek veszélyei a környezetünkre https://secured-static.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/reports/Neonikotinoid_szerek_veszelyei.pdf

[2] EASAC, 2015, Ecosystem services, agriculture and neonicotinoids.

[3] Greenpeace, 2013, Méhpusztulás (Bees in decline), Magyar összefoglaló: https://www.greenpeace.org/hungary/hu/hirek/publikaciok/Mehpusztulas/

[4] https://www.theguardian.com/environment/2016/sep/22/pesticide-manufacturers-own-tests-reveal-serious-harm-to-honeybees

[5] EFSA, 2013, Conclusions on the pesticide risk assessment for bees for the active substances imidacloprid, clothianidin and thiamethoxam. https://www.efsa.europa.eu/en/press/news/130116

[6] https://old.mta.hu/tudomany_hirei/feleslegesen-pusztitjak-a-beporzokat-az-europai-akademikusok-szerint-neonikotinoid-elemzes-136208/