Warning: call_user_func_array() expects parameter 1 to be a valid callback, function 'hueman_remove_font-awesome' not found or invalid function name in /home/vfrtyr/public_html/hulladekvadasz.hu/wp-includes/class-wp-hook.php on line 324
Kezdődik a horgászszezon - A bicikli temető! - Hulladekvadasz.hu

Kezdődik a horgászszezon – A bicikli temető!

Itt a 2017-es év, ezért ideje elkezdenünk az új évadunkat és egy valódi  bicikli temető bemutatásával kezdenénk. Évek óta nem volt ilyen kemény telük, a vizeink nagy része befagyott és ameddig ez így volt nem volt más választásunk, mint a tervezgetés.

Tudtuk, hogy kezdésnek valami izgalmas, nagy fogásokkal teli horgászat kell, valami, ami megalapozza az egész évünket. A napok lassan teltek, közben az idő enyhült és a vizek elkezdtek kiolvadni. Amint egybefüggő felületeken tűnt el a jég, nyakunkba vettük a sátorfát és elindultunk jó pecahelyet keresni. Ilyenkor a parton sétálva céltalanul megdobálunk minden helyet és ahol fémet találunk, azt feljegyezzük és idővel visszatérünk meghorgászni.

Most elhagytuk a szigetszentmiklósi részt és messzebb is kipróbáltuk mit foghatunk, így jutottunk el a dunaharaszti hév hídhoz. Ez az a híd, amit 1944. november 3-án a német haderő felrobbantott, ezzel megakadályozva Pestszentlőrinc és Ráckeve között a vasúti közlekedést, amit csak 1949-ben állítottak helyre Székely Hugo tervei alapján. Egy szürke ködös pénteken jutottunk le a próbahorgászatra, nagy reményekkel, de még több kétséggel, hogy vajon mi lehet a vízben. A felszerelésünk most is a szokásos „kereső” volt, 80kg-os mágnes és 20 méter kötél a híd miatt. A két oldaláról kezdtük azzal a tervvel, hogy középen összetalálkozva pontosan tudni fogjuk, hogy mennyi akadó van a vízben. A híd lábát szándékosan kihagytuk mivel tartottunk a kövezéstől, nem szívesen vállalnánk be egy mágnes elvesztését sem.

Már ez első dobások kecsegtetőek voltak, apróságok jöttek, szögek, csapágygolyó és twisterek. Itt azért egy furcsaságot észrevettünk sok a horog az ólom és műcsali a vízben, de természetes akadó nincsen. Viszont mesterségesből akadt bővel, főleg a szigetszentmiklósi oldalon, ahol kettő nagyobb dolgot is megemeltünk, de a sodrás miatt nem jött a felszínre. Tudtuk, hogy érdemes itt horgászni, ezért úgy döntöttünk, hogy következő napon a nagy ágyukkal visszatérünk.

Másnap reggel korán keltünk és a megbeszélt időpontban találkoztunk, gyors felszerelés ellenőrzés, a kamerák beállítása és már kezdődhettünk is. Középről indultunk és így haladtuk kifelé a part felé, lassan letapogatva a tegnap megjelölt akadókat. Az első dobás sikeres volt, mivel egyszerre három twister is akadt, lassan több műcsalit fogunk mint kukát. Az ilyen aprófogások sorban jöttek, olyan volt, mint mikor gyerekkorunkban időtöltéskép kishalaztunk és élveztük a tavaszi időjárást. Viszont ideje komolyabbra fordítani a horgászatot és megnézni mi volt az, amit tegnap megfogtuk, megemeltünk, de a kiemelést mára hagytuk. Szerencsére a híd korlátja kitűnő tájékozódási pontot nyújtott és elég jól meglehetett határozni hol is fekszik a fogásunk. Két mágnessel keresni kezdtük, tapogattunk, újra dobtunk és újra tapogattunk, de semmi, a megjelölt helyen nem volt semmi, nem találtuk. Mi lehet a baj, miért nem tudjuk megakasztani azt, amit tegnap már sikerült, vajon valaki járt közben itt és kifogta helyettünk?

Gondolkozás közben a kötelet bámultuk és észrevettük, hogy a sodrás sokkal nagyobb, mint tegnap. Lehet, hogy az iszapból kimozgatott tárgyat arrébb vitte ezért nem találtuk. Ezen a gondolatmeneten elindulva a mágnest leengedtük és hagytuk, hogy a víz elvigye a híd alá és ott folytassuk a keresést.  Néhány másodperc után sikerült valamin koppannia a mágnesnek,hallottuk azt a tipikus hangot ami jelzi, hogy fém van a kötél végén. Bár már ekkor éreztük, hogy ez más, mint amilyen tegnap volt, sokkal nehezebb. Lomhán, de biztos tartással elindultunk vele a part felé, lassan elhagyva a sodrás erőssége miatt a kritikus zónát. Körülbelül 15 méter után már majdnem parton volt és csak fél méter víz választott el attól, hogy lássuk mi is az. Ez a legizgalmasabb pillanat ezért nem kapkodtuk el, egy homokpadra visszaengedtük a titokzatos tárgyat és kifújtuk magunkat.

Aztán kezdődhetett a végjáték az utolsó kettő méteren és szép lassan előbukkant a vízből egy kerékpárvilla és idővel az egész bicikli, győzelem ittas pillanat volt, egy ilyen kezdést akartunk mind a hárman. Megvan az idei év első biciklije, viharvert és nem sok maradt belőle a rozsda miatt, de miénk, mi fogtuk. Mikor közelebbről megnéztük kiderül, hogy egy Csepel gyártmány és évek óta csak akadóként üzemel, rengeteg felszerelés volt rátekeredve, beleakadva. Pihenés következett, közben visszamentünk a hídra és ugyanúgy kezdtünk, mint az előbb. A korlát segítségével betájoltuk hol is kell leúsztatni a mágnest és megtalálni a másik akadót.

Elsőre sikerült, lassan kimozgattuk az iszapból és megpróbáltunk elindulni vele a partra, de folyamatosan leakadt, bár a mágnes tartását biztosnak éreztük. Taktikát kell váltani, mert felfelé nem tudjuk kiemelni, ezért egy mágnessel a partról fogjuk a másikkal meg a magasból. Jó ötletnek tűnt, mert végre elindult felénk és éreztük, hogy a miénk, nem tudott kicselezni minket.  Mikor kibukkant a vízből láttuk, hogy egy négyágú horgony kinyitott állapotban jó másfél méteres kötéllel a végén, ezért akadt el folyamatosan. Egyre jobb ez a nap, de még hátra van egy másik akadó, amit gyorsan megkerestünk. Kis mozdulatokkal kijátszottuk az iszapból és elindult a part felé miközben fogadásokat kezdtünk kötni mi is lehet az. Lassan emelkedni kezdett a kötél, elsőnek egy ülés bukkant elő és utána a bicikli többi része.

bicikli temető

Ujjongásba törtünk ki, hiszen számunkra is hihetetlen, hogy egy nap kettőt is fogjunk, ilyen még nem történt velünk. Ez egy kisebb modell, de szintén hosszú évek óta lehetett a vízben mivel még a küllők is elrohadtak. Az idő nem kímél semmit, de ebben az évadban igyekszünk még egy használhatót is fogni, amivel a horgászat levezetéseképp tekerünk néhány kört. Fáradtan, de felcsigázva mentünk vissza a hídra és kutattunk tovább egy újabb bicikli után mikor középen megakadt a mágnes valami komolyabb dolgon. Nehéz volt és nem is tudtuk elindítani a part felé attól függetlenül sem, hogy fél métert sikerült megemelnünk. Jó néhány próbálkozás után feladtuk és elengedtük, de az utolsó rántásnál egy motorülést húztunk ki. Nem tudjuk, hogy véletlen vagy a titokzatos tárgyról törtük-e le, ez már nem derül ki.

Összegezve a kezdő horgászatunkat nagyon izgalmas volt és reményt adott egy jó évad elkészítéséhez. Reméljük, hogy ez a kis beszámoló sokakban felkeltette a kalandvágyat arra, hogy mágnest ragadjon és megnézze, vajon mit rejthet a mély.

Üdvözlettel:
Erik és Dávid
Mágnes Horgász csapat

You may also like...