Támogasd környezetünk megmentését, a hulladekvadasz.hu üzemeltetőjét, a JÖN Alapítványt.

Eddig több ezer bejelentés hatására több ezer tonna hulladék felszámolásában működtünk közre vagy szerveztünk több száz fős szemétszedési akciókat és váltunk Magyarország legaktívabb környezetvédelmi mozgalmává. Tevékenységünknek azonban komoly költségvonzata is van, amit eddig az alapítvány tagjai saját erejükből finanszíroztak meg. Segítségeddel tovább folytathatjuk a munkánkat.




Banki átutalással ide kattintva.

Növelnék a kommunális hulladék újrahasznosításának arányát az EP-képviselők

Növelni kívánják a kommunális hulladék újrahasznosításának arányát az Európai Parlament (EP) képviselői egy szerdán elfogadott jogszabály-tervezet szerint. A dokumentumban szerepel az is, hogy csökkentenék a hulladéklerakók környezeti terhelését és az ételhulladék mennyiségét – közölte az uniós parlament sajtószolgálata kedden.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elfogadott tervezet szerint, mivel a 2014-es statisztikák alapján Európában a kommunális hulladék mindössze 44 százalékát komposztálják vagy hasznosítják újra. 2030-ra az újrahasznosítás arányát 70 százalékra kell emelni. Ez az arány 2004-ben még csak 31 százalék volt, a tervek szerint 2020-ra kell elérnie az 50 százalékot.
A parlamenti tájékoztatásban ismertetik azt is, hogy a papír, karton, műanyag üveg, fém és fa csomagoló anyagok újrahasznosításában az Európai Bizottság 65 százalékos arányt, az uniós parlament 80 százalékos arányt javasol.

kommunális hulladék

A tervezet szerint a hulladéklerakókban tárolt szemét arányát 2030-ra lehetőleg 5 százalékra csökkentenék. Azon országok számára viszont, amelyek 2013-ban a hulladék több mint 65 százalékát még lerakókba küldték, az EP 5 évvel meghosszabbítaná a dátumot.

Magyarországon az Eurostat adatai szerint az éves szemét 57 százaléka kerül lerakóba, és 31 százalékot komposztálnak vagy hasznosítanak újra – tájékoztatott a parlamenti sajtószolgálat.
Az Európai Unióban évente 89 millió tonna ételhulladék termelődik, átlagosan 189 kilogramm állampolgáronként. Az EP javaslata szerint a pazarlást 2025-re 30 százalékkal, 2030-ra pedig 50 százalékkal kellene csökkenteni.

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy vélekedett: az unió célszámokat állapíthat meg, eszközöket adhat a tagállamoknak, de a legfontosabb a lakosság tudatosságának erősítése. Ezért továbbra is fontos a tájékoztatás, a fiatalok oktatása – húzta alá.

“Túl kell lépnünk a hulladéklerakók korszakán, hisz ezek – bármennyire is elővigyázatos technológiával készülnek -, rettenetes méretű környezeti terhet jelentenek” – mutatott rá a képviselő.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője írásbeli hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Parlament szigorú hulladékhasznosítási és -lerakási célszámainak kulcsüzenete, hogy a beruházásoknak a hulladék keletkezésének megelőzését és az újrahasználatot kell szolgálniuk. Növelni kell álláspontja szerint a termékek élettartamát is.

“A várható eredmények magukért beszélnek, 6 milliárd euróval kevesebb kiadás a lakosságnak és a vállalkozásoknak, 34 ezer új munkahely, tisztább környezet” – hangsúlyozta a képviselő.

Hölvényi György kereszténydemokrata EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében kifejtette, a javaslatok fontos lépések a hulladékok újrahasznosítási arányának növelésére és a hulladéklerakás csökkentésére.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a döntések nem rugaszkodhatnak el a valóságtól, különben minden határozat csak politikai “vágypropaganda” marad, és veszélyezteti a kitűzött célok elérését. A képviselő felhívta a figyelmet a környezettudatos életre nevelés fontosságára is.

Forrás: MTI

Ezek a cikkeink is érdekelhetnek