Délvidéki földikutya élőhelyén terepbejárással egybekötött szemétszedő akció

Tennél, de nincs időd a szemétdombok eltakarítására? Támogass minket és elvégezzük helyetted a piszkos munkát! Támogatom a munkátokat!

Terepbejárással egybekötött szemétszedő akcióra várják a szervezők minden természetbarátot 2017. március 25-én szombaton a bajai délvidéki földikutya élőhelyén, az egykori Szegedi úti Lőtér területén.

A kritikusan veszélyeztetett földikutyák tavaszi, aktív periódusa elkezdődött, ám sajnos az élőhelyen évtizedekig folyó illegális hulladéklerakás következtében a terület egy részét szemét borítja. Lévén a földikutyák ideiglenes és táplálékszerző járatai a földfelszín alatt alig 10-15 cm mélységben húzódnak. A terület megtisztításának legalkalmasabb módja gyalogosan, kézi erővel történő szemétgyűjtés.

Délvidéki földikutyaA szervezők rendezvényen korlátozott számban tudnak biztosítani felszerelést, ezért akinek van lehetősége hozzon magával szövetkesztyűt, zsákot, lapátot, gereblyét. Továbbá némi pogácsával és vízzel is készülnek! Kérik, aki teheti, jelezze előre részvételi szándékát. A gyerekek kedvéért újrahasznosító műhelyfoglalkozással készülnek.

Jelenlegi ismereteink alapján a délvidéki földikutya Európa legveszélyeztetettebb emlőse. Ehhez a munkához sokan kellünk, ne maradj otthon. A részvétel fontos. Segíts, hogy a terület fellélegezzen. – a szervezők felhívása

Találkozópont: a Szegedi úti körforgalom után 200m-re lévő parkolóban 8:45-től 9:00-ig. (Beugró Büfével szemben)

Az akció Baja Város Önkormányzata, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésében valósul meg.


A földikutyáról bővebben

Délvidéki földikutya, másnéven nyugati földikutya (Spalax leucodon) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a földikutyafélék (Spalacidae) családjába tartozó fokozottan védett állatfaj.

Előfordulása Közép- és Délkelet-Európa sztyepprétjein, vagy az ezek helyén kialakult mezőkön, külterjes mezőgazdasági területeken fordul elő. A Kárpát-medencében előfordul az Alföldön (pl. Hajdúság, Észak-Bácska, Kunpeszér) és az Erdélyi-medencében.

Megjelenése patkánynagyságú, hengeres testalkatú rágcsáló, hossza 15–24 cm. A föld alatti életmódhoz alkalmazkodva fülkagylói nincsenek, szemeit bőr borítja, így legfeljebb csak a fény/sötét megkülönböztetésére alkalmasak. Nincsen farka, és nincsenek erőteljes ásólábai, mint a vakondnak, a föld alatti járatait inkább a fejével túrja. Bundájának színe a többé-kevésbé a helyi talaj színéhez hasonló. Tömege mintegy 250 gramm.

Életmódja a maga ásta földalatti járatokban él, a felszínre csak nagyon ritkán és rövid időre jön fel. Járatait és túrásait nehéz a vakondtúrásoktól megkülönböztetni. Növényevő, föld alatti gyökereket, gumókat, hagymákat fogyaszt. Évtizedekkel ezelőtt még mezőgazdasági kártevő volt pl. a makói hagymaföldeken, de kárpát-medencei állományai ma már lemorzsolódtak, lecsökkentek, és a teljes kihalás közelébe sodródtak. Erősen territoriális állat, a párzás és szaporodás időszakán kívül magányosan él. Az állatok föld alatti hangjelzésekkel kommunikálnak a szomszédos járatok lakóival. Szaporodási ciklusáról nincs adat, 1-3 utódot hoz a nőstény a világra, tavasszal, feltehetőleg évente csak egyszer.

Védelme érdekében a létszámcsökkenését korábban a mélyszántás bevezetése, manapság inkább az élőhelyeinek átalakítása, útépítés, csatornázás okozza, mely elpusztítja egyedeit, az esetleges túlélőket pedig elszigeteli, ezért élőhelyein nem végezhetnek ilyen irányú munkákat. Fogságban tartott példányai nem maradtak élve, zárttéri szaporítási kísérletei sem vezettek eredményre.

Forrás: Wikipedia

Ez is érdekelhet: