Szemétszedési akció sikerrel zárult a Délvidéki földkutya élőhelyén
Gyönyörű időben, jó hangulatban és – ami a legfontosabb – sikerrel zárult a szombat délelőtti szemétszedési akció, a Délvidéki földkutya élőhelyén március 25-én.
A szemétszedési akció kezdetén, Vedelek Norbert bajai alpolgármester, Ugró Sándor a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója, illetve Kalocsa Béla a Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület és a Magyar Madártani Egyesület helyi csoportjának elnöke köszöntötte a résztvevőket és eligazítást tartott.
Népes csapat gyült össze a szemétszedési akció helyszínén. / Fotó: facebook.com/delvideki.foldikutya
Az ezt követő munka példamutató hatékonysággal és szervezettséggel zajlott a közös cél érdekében, 77 résztvevővel 14 szervezet képviseletében.
A részvevők hamar megtöltötték a kihelyezett konténereket. / Fotó: facebook.com/delvideki.foldikutya
Képviselt szervezetek
- Bagolyvár Egyesület
- Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület
- Bajai Obszervatórium Alapítvány
- Baja Város Önkormányzata
- Be Cool Egyesület
- Hőgyészi Agrokémia Kft.
- Jobb Bajáért Polgári Egyesület
- Kecskeméti TV
- Kiskunsági Nemzeti Park
- Magyar Madártani Egyesület
- Mi Városunk Egyesület
- Nemzeti Ökológiai és Természetvédelmi Egyesület
- Sugopart.hu
- Türr István Múzeum
Kicsik és nagyon egyaránt részt vettek a Délvidéki földkutya élőhelyének a megtisztításában. / Fotó: facebook.com/delvideki.foldikutya
A program része volt egy újrahasznosításhoz kapcsolódó műhelyfoglalkozás, melynek keretén belül ismeretterjesztő tablókon is tájékoztatták az aktuálisan folyó földikutya kutatások iránt érdeklődőket.
Az újrahasznosítás témaköréhez kapcsolódó műhelyfoglalkozás is volt a helyszínen. / Fotó: facebook.com/delvideki.foldikutya
A munka ezzel nem ért véget, a Földikutya Rezervátum megtisztítása szerdán folytatódik! További információért látogass el az esemény oldalára ezen a linken.
A rendezvény támogatói:
- Baja Ifjúsági Természetvédelmi Egyesület
- Baja Város Önkormányzata
- Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
- FBH-NP Nonprofit Kft.
- Kiskunsági Nemzeti Park
- Magyar Madártani Egyesület
A szervezők ezúton is szeretnék megköszönni minden résztvevőnek a szemétszedési akció eseményén való hatékony és szervezett munkát, és minden segítséget azoknak, akik nem tudtak eljönni, de valamilyen formában népszerűsítették, támogatták a programot.
A földikutyáról bővebben
Délvidéki földikutya, másnéven nyugati földikutya (Spalax leucodon) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a földikutyafélék (Spalacidae) családjába tartozó fokozottan védett állatfaj.
A sokat emlegetett Délvidéki földkutya. / Fotó: facebook.com/delvideki.foldikutya
Előfordulása Közép- és Délkelet-Európa sztyepprétjein, vagy az ezek helyén kialakult mezőkön, külterjes mezőgazdasági területeken fordul elő. A Kárpát-medencében előfordul az Alföldön (pl. Hajdúság, Észak-Bácska, Kunpeszér) és az Erdélyi-medencében.
Megjelenése patkánynagyságú, hengeres testalkatú rágcsáló, hossza 15–24 cm. A föld alatti életmódhoz alkalmazkodva fülkagylói nincsenek, szemeit bőr borítja, így legfeljebb csak a fény/sötét megkülönböztetésére alkalmasak. Nincsen farka, és nincsenek erőteljes ásólábai, mint a vakondnak, a föld alatti járatait inkább a fejével túrja. Bundájának színe a többé-kevésbé a helyi talaj színéhez hasonló. Tömege mintegy 250 gramm.
Életmódja a maga ásta földalatti járatokban él, a felszínre csak nagyon ritkán és rövid időre jön fel. Járatait és túrásait nehéz a vakondtúrásoktól megkülönböztetni. Növényevő, föld alatti gyökereket, gumókat, hagymákat fogyaszt. Évtizedekkel ezelőtt még mezőgazdasági kártevő volt pl. a makói hagymaföldeken, de kárpát-medencei állományai ma már lemorzsolódtak, lecsökkentek, és a teljes kihalás közelébe sodródtak. Erősen territoriális állat, a párzás és szaporodás időszakán kívül magányosan él. Az állatok föld alatti hangjelzésekkel kommunikálnak a szomszédos járatok lakóival. Szaporodási ciklusáról nincs adat, 1-3 utódot hoz a nőstény a világra, tavasszal, feltehetőleg évente csak egyszer.
Védelme érdekében a létszámcsökkenését korábban a mélyszántás bevezetése, manapság inkább az élőhelyeinek átalakítása, útépítés, csatornázás okozza, mely elpusztítja egyedeit, az esetleges túlélőket pedig elszigeteli, ezért élőhelyein nem végezhetnek ilyen irányú munkákat. Fogságban tartott példányai nem maradtak élve, zárttéri szaporítási kísérletei sem vezettek eredményre.
Forrás: Wikipedia
