Szemétlerakó lett az árokból Alsóberecki határában
Szemétlerakó lett az árokból Alsóberecki határában. Autógumi, elektronikai és rengeteg műanyag van az árokba ömlesztve, ami a Tisza holtágába tart, a községbeliek meg onnan horgásznak.
Alsóbreceki határa. / Fotó: hulladekvadasz.hu
Hulladék jellege: autógumi, műanyag, elektronikai.
[codepeople-post-map]
Továbbítjuk a bejelentést az aktuális önkormányzatnak.
Köszönjük a bejelentést!
Alsóberecki
Alsóberecki község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sátoraljaújhelyi járásában, Miskolctól 85 kilométerre északkeletre, a Bodrogközben.
Története
A település valószínűleg a honfoglalás óta lakott. 1358-ban említik először Bereck néven, halászfaluként, ekkor a Szerdahelyi család birtoka volt. Az 1300-as évek végén a Bári és Pető családok birtoka volt, az 1400-as években a Komonya, Ricsey, Beke, Zádorházy, Tarkövy, Szerdahelyi, Herestényi és Rikalf családok voltak birtokosai. A 13. század második felében árvíz miatt a temploma elpusztult, csak a 18. században építették újjá. Az 1500-as évek közepe után a Duleszkay Horváth, a Melith, 1594-ben pedig Rákóczi Zsigmond és Ferenc, valamint az Ócz, Haraszthy és Horváth, valamint a Czobor családok. A 16. században a település földesurával együtt áttért a református hitre. A református templomot 1785–1786-ban építették. 1875-ben fatornyot építettek a templom elé, ez 1956-ig állt. 1956 építettek a templom keleti oldalának közepéhez a jelenleg látható 20 m. magas kőtornyot. A református templom műemléki védelem alatt áll 1272 törzsszámon és 2644 KÖH azonosítószámon.
Az 1600-as évek közepétől a Bereczky, Gabóczy, Eödönffy, Csapy, Melith, Pécsy, Zákány családok voltak itt birtokosok, 1663-ban pedig Bocskai István és Soós György, 1774 körül pedig az Olcsváry és Boronkay családok voltak birtokosai, az 1800-as évek elején rajtuk kívül még a Csuka családnak is volt itt birtoka. Alsóberecki közelében feküdt egykor a mára már elpusztult Igazod település is, melynek 1440-ben Zerdahelyi Miklós volt a birtokosa. Alsóbereckihez tartozott még Agócz-puszta is, mely Micz-bán-nak és utódainak volt a birtoka.
Agócz-puszta 1548-ban a Serédy, 1550-ben a Bacskó csalásoké, 1569-ben Kálnássy Ferenc, Rákóczy György és Deregnyey Pál, 1598-ban pedig a Kálnássy, Bacskay, Szokoly, 1663-ban pedig Bocskai István és Soós György, 1723-ban a Keresztes, 1754-ben a Kálnássy, 1813-ban pedig az Oldvány családok birtoka volt. A 20. század elején az 1950-es megyerendezés]]ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. Az 1910-es népszámláláskor 682 lakosából 680 magyar volt, ebből 156 római katolikus, 89 görög katolikus, 393 református volt.
Forrás: wikipedia
