Hejőszalonta külterületén veszélyes hulladéklerakat

Tennél, de nincs időd a szemétdombok eltakarítására? Támogass minket és elvégezzük helyetted a piszkos munkát! Támogatom a munkátokat!

Hejőszalonta, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település első bejelentése. A bejelentő szerint a hulladéklerakat veszélyes hulladékokat tartalmazhat.

A bejelentés szövege
“Szép napot Hulladékvadász! Hejőszalonta külterületén a bányató ÉNY-i részén az M30-as autópálya szomszédságában egyre több a lerakott hulladék halmok száma. Talán a veszélyes hulladékot kivéve minden fajta szemét megtalálható itt és sajnos a település külterületén máshol is.”

Hulladék jellege: elektronikai, kommunális és veszélyes hulladék.

[codepeople-post-map]

Továbbítjuk a bejelentést az aktuális önkormányzatnak. 

Köszönjük a bejelentést!


Hejőszalonta

Fekvése
A község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Tiszaújvárosi járásban. Miskolctól 16 kilométerre délre található.
Nevének eredete
Neve puszta személynévből keletkezett magyar névadással. A Zolunta személynév szláv eredetű, előzménye talán a lengyel Suleta (Sulimir – Sulislav) lehetett.
Története
Hejőszalonta, Szalonta Árpád-kori település. Nevét 1214-ben említette oklevél Zolunta néven, mikor Boleszló váci püspök a Leleszi prépostságnak adományozta. Előzménye, egy per leírása szerint Szalonta Imre király idején (1196–1204) már szabad vásáros hely (cum libero foro) volt, ahol a lakosság az Oroszországból jövő kereskedőktől elvette árujukat, ebből per, tüzesvaspróba keletkezett, ami a kereskedőket „igazolta” és elégtételként megkapták a várost, amit aztán 82 márkáért eladtak Boleszló váci püspöknek.

1275-ben az egri püspök visszaadta a káptalannak a tatárjárás után faluvá zsugorodott település dézsmáját; a falu közben az Ákos nemzetségbeli Ernye bánnak és utódainak birtoka lett, majd más falvakkal együtt Károly Róbert király ezt is Debreceni Dózsa erdélyi vajdának ajándékozta, akinek utód nélküli halála után újból a királyra szállt vissza. A 15. században több család is birtokos volt itt, többek között a Pósacsécsi, Pósa, Pósafalvi Szőke családok. 1506-ban a Szalontai család egyik tagja Borsod vármegye alispánja volt. 1520-ban vattai Szennyes András és Holzmann István voltak Szalonta birtokosai.

1906-ban készült el Miskolcot Mezőcsáttal összekötő vasútvonal, melynek a falu mellett megállója volt, itt 2007. március 3-án este ment el az utolsó személyvonat.

Forrás: wikipedia

Ez is érdekelhet: