fbpx

Nagytarcsa határában illegális hulladéklerakások tarkítják a tájat (Frissítve)

Tennél, de nincs időd a szemétdombok eltakarítására? Támogass minket és elvégezzük helyetted a piszkos munkát! Támogatom a munkátokat!

Nagytarcsa határában illegális hulladéklerakások tarkítják a tájat írja levelében a bejelentő. Ezáltal a Berdó dombság szépségeit rombolva.

Frissítve II.
2017.09.13.

Az ismételt bejelentés szövege
“Tisztelt Hulladekvadaszok! Semmi nem történt a kora nyári bejelentés óta.  Nagytarcsa határában bűzlik a szemét és sokasodnak a helyszínek is.”

Köszönjük a tájékoztatást a bejelentőnek.


Frissítve I.
2017.05.12.

Az alábbi tájékoztatást kaptuk Nagytarcsa Polgármesterétől
“Tisztelt Hulladékvadász.hu! Bejelentését köszönjük, a nevezett területen, mely a Magyar Közút Nonprofit Zrt. tulajdona, 2017. május 15-én hétfőn Nagytarcsa Község Önkormányzat és a Gödöllői Mérnökség részvételével helyszínbejárást tartunk, ezt követően kerülhet sor az Ön által is jelzett illegális hulladék elszállítására a lerakóba.  Kérem válaszom elfogadását. Üdvözlettel: Rimóczi Sándor Vilmos Polgármester”

Köszönjük a munkájukat.


Korábban
2017.05.07.

A település első bejelentésében az M31 vonalában haladó útvonal illegális hulladéklerakásait láthatjuk.

A bejelentés szövege
“Tisztelt Hulladékvadászok! Évek óta nézzük kisebb-nagyobb, állandósulni látszó szemétlerakót Nagytarcsa határában, Isaszeg felé, az M31vonalában közvetlenül, Berdó dombság szépségeit rombolva. Polgári szemétszedési akciók után sem változik a helyzet, sőt önkormányzat sem érzi magáénak a feladatot. Köszönjük fáradozásaitokat.”

Hulladék jellege: kommunális, építési.

[codepeople-post-map]

Továbbítjuk a bejelentést az aktuális önkormányzathoz.

Köszönjük a bejelentést!


Nagytarcsa község Pest megyében, a Gödöllői járásban.

Fekvése
A Pesti-síkság és a Gödöllői-dombság találkozásánál a Szilas-patak völgyében fekvő községet Budapest XVI. és XVII. kerülete, Kistarcsa, és Isaszeg határolja.

Története
A környék már az őskortól lakott terület volt, amit az itt feltárt vas, illetve szkíta leletek is bizonyítanak, de találtak itt 10. századból való magyar köznépi temetőt is. Az első írásos elmítése 1352-ből származik, a második 1403-ból. A település akkor még Tarcsa néven létezett, majd a 15. század környékén vált ketté. A déli rész Tarcsai Csík lett, amit később Csíktarcsaként emlegettek. Ezzel a névvel először egy 1546-ból származó íráson elmlitik. 1733-tól Grassalkovich Antal Gödöllői birtokához tartozik. 1819-ben evangélikus templom épült, ami helyén 1931-ben újat emeltek. 1935-ben római katolikus templom is épült. A 20. század elején kapta a ma is használatos Nagytarcsa nevet. Az I. világháború után főleg mezőgazdasággal, azon belül is tejtermeléssel kezdtek foglalkozni a helyiek.

1938-ban Sztehlo Gábor evangélikus lelkész megszervezte az ország első bentlakásos paraszt népfőiskoláját, amely 1944-ig működött. Egyik épülete a Falumúzeum.

A Magyar Néphadsereg majd a Magyar Honvédség 1951 és 2001 között helyőrséget tartott fent a városban. A Magyar Néphadsereg 104. Honi Légvédelmi Rakétaezred itt, a Zalka Máté Laktanyában alakult meg 1960-ban.

Forrás: wikipedia.

Ez is érdekelhet: