Nadap turistaútvonalán illegális hulladéklerakat

Nadap községről az első illegális hulladéklerakással kapcsolatos bejelentés érkezett meg a napokban a Hulladekvadasz.hu -ra. Köszönjük. 

A helyszín új, de a probléma örök, illegális hulladéklerakat. Az országos probléma az ország szinte minden szegletére, helyszínére érvényes. Sajnos a lakosság egy része képtelen a rendre ügyelni. Az alábbi bejelentés pikantériája, hogy a bejelentő szerint turistaútvonalon helyezkedik el.

Nadap turistaútvonalán … / Fotó: hulladekvadasz.hu

A bejelentés szövege
„Tisztelt Hulladékvadászok! Hulladék Nadap mellett a piros sáv turista úton. Az a szintezési ősjegytől kiindulva, a piros sáv turistaúton haladva található meg kb 5-10 percre az ősjegytől. A google térképen ha be kéne határolnom, kb itt, ezen a koordinátán lehet: 47.254414, 18.615859”

Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap.

Hulladék jellege: kommunális, fém, veszélyes.

[codepeople-post-map]

Továbbítjuk a bejelentést az aktuális önkormányzathoz.

Köszönjük a bejelentést!

Nadap a wikipedia szerint:

Nadap (németül: Kaltenberg) község Fejér megye Gárdonyi járásában.

Fekvése
Nadap a Velencei-hegység délkeleti részén terül el. A Velencei-tótól 2 kilométerre északra található. A Velence és Lovasberény között futó, a Velencei-hegységet átszelő mellékút mellett fekszik. Autóbusszal elérhető Székesfehérvár, Velence és Kápolnásnyék felől. A község a táj legmagasabban fekvő helysége a maga 202 méterével, ami 100 méterrel magasabb a tó víztükrénél.

Története
A település az 1780–1784 között készített jozefiniánus topográfiai térképen. Nadap az 1806–1869 között készített franciskánus topográfiai térképen. Nadap az 1872–1884 között készített ferencjózsefi topográfiai térképen. Nadap valószínűleg fontos település volt a honfoglalás időszakában. Első írásos elméke az 1193-as alapítólevél, ami szerint a település először a fehérvári keresztes lovagok birtoka volt, később a Csákok, majd a Buzlayak uralma alá került. A törökök kiűzése után németeket telepítettek a területre. 1731-ben a település már a Ziráky grófi családé. Ők építették 1760-ban a barokk római katolikus templomot, amiben 1800. december 3-án megkeresztelték Vörösmarty Mihályt. 1904-ben neogót stílusban átépítették. Ma a települést egyre többen keresik fel lakóingatlan vásárlása céljából, a község gyors ütemő gazdasági fejlődésben van. Kitűnő fekvése miatt turisztikai célpontjává vált a Velencei-hegységbe kirándulók, és a Velencei-tóhoz igyekvő számára.

Látnivalók
A településen, egy gránitsziklán található a szintezési ősjegy, amely Magyarországon a tengerszint feletti magasság meghatározásánál alappontként számít.

Forrás: wikipedia.