Szentmártonkáta határában illegális hulladéklerakatok

Szentmártonkáta határában illegális hulladéklerakatokra lett figyelmes a bejelentő. A település erdős külterülete mellé hordják ki ismeretlenek a hulladékot.

Pest megye ezen településéről eddig nem érkezett bejelentés. A korábbi bejelentéseket a megyéből ide kattintva lehet elérni.

Szentmártonkáta településen is akad szemétdomb. / Fotó: hulladekvadasz.hu

A bejelentés szövege
„Tisztelt Cím! Szentmártonkáta külterületén a település határához közeli legelő (0330/7, 0330/1 helyrajzi számok) mentén egy kitaposott út mellett számos hulladék kupac található. A hulladéklerakás rendszeres, ez a terület mindig szemétdombokkal teli.”

Hulladék jellege: kommunális, építési, zöldhulladék.

A bejelentő által jelölt földútszakaszon helyezkednek el a hulladéklerakatok. / Fotó: Google Maps

Továbbítjuk a bejelentés az aktuális önkormányzatnak.

Köszönjük a bejelentést.

Felhívás illegális hulladék bejelentésre!

Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap.

Szentmártonkáta a wikipedia szerint:

A község Pest megyében, a Nagykátai járásban található.

Fekvése
Az Alföld és a Gödöllői-dombság találkozásánál meghúzódó Tápió-vidék települése, Budapest központjától 55 km-re.

Megközelítése
Közúton elérhető a 31-es főúton; vasúton a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonalon.

Nevezetességei

Az iskola épülete 1983-ban Hofer Miklós tervei alapján épült. A kastélySearchtool right.svg Bővebben: Prónay–Dessewffy-kastélyAz 1782-ben bárói rangra emelkedett Prónay család 1810 körül építtette a klasszicista stílusú szentmártonkátai kúriaépületet. A Dessewffy család tulajdonába a századfordulón került. A II. világháború végéig pedig a Polgár család lakott itt. 1945 után gépállomás működött benne. Később irodákat és lakásokat alakítottak ki az épületben.

Téglány alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetővel fedett épület. A falsíkból alig előrelépő sarok- és középrizalittal. A középrizalitot háromszögű oromzat hangsúlyozza. Homlokzatát lapos lizénák tagolják. Tengelykiosztása 1+3+1+3+1.

Hátsó homlokzatán négy oszlopra támaszkodó, timpanonos rizalit áll, melynek bal oldalán öt pillérre támaszkodó tornác húzódik. A kastélyt az 1980-as évek végén felújították és átalakították.

Története
Szentmártonkáta a Káta nemzetség ősi birtoka volt. Első okleveles említése 1349-ből való. Neve 1426-ban Zentmarthonkatha, 1467-ben és 1474-ben possessio Zenthmarthonkathaya alakban fordult elő. A 16–17. században a Kátay család volt a birtokosa. A Tápió-vidék többi településeivel ellentétben a török hódoltság alatt sem néptelenedett el. 1663-ban, Kátay Ferencz halálával gróf Keglevich Miklósra szállt és az ő birtoka volt még 1675-ben is. A település legrégibb ismert pecsétje 1700-ból való.

Bővebben: wikipedia.