Szendrőlád község illegális hulladéklerakata

Szendrőlád község első bejelentése a bejelentő szerint egy Kulturális Örökségvédelmi Hivatal által védetté nyilvánított területről érkezett.

Szendrőlád község illegális hulladéklerakata. / Fotó: hulladekvadasz.hu

A bejelentés szövege
„A szendrőládi várrom hegyén, az azt legkönnyebben megközelíthető út (Gárdonyi Géza utca vége) mellett ilyen szemétlerakások, valamint az egész hegyen, akár veszélyes hulladék is szét van dobálva. A terület 2009 óta a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal „védettség”-ét élvezi.”

Hulladék jellege: kommunális, veszélyes, zöldhulladék.

[codepeople-post-map]

Továbbítjuk a bejelentés az aktuális önkormányzatnak.

Köszönjük a bejelentést.

Felhívás illegális hulladék bejelentésre!

Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap.

Szendrőlád a wikipedia szerint

A község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.

Fekvése
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Bódva völgyében, Edelénytől (6 km-re) északra, Szendrőtől (8 km-re) délre fekvő település.

Közúton elérhető a 27-es főúton; vonattal a Miskolc–Tornanádaska-vasútvonalon (Szendrőlád megállóhely).

Története
A népvándorlás utolsó szakaszában a honfoglaló magyarsághoz csatlakozott három kabar törzs települt itt meg, olvadt össze az őslakossággal, és alakították ki azt a vármegyét, melynek központja az államalapítás kori, megerősített földvár volt, Borsod vára, amiről később a mai egyesített megye legnagyobb része nevét kapta.

Szendrőlád első írásos emlékei a 13. századból erednek.

A község elnevezése az idők folyamán sokat változott. Eredeti neve Lád volt, amelyet vagy Szent László nevéről, vagy a Laad nemzetségről nyert. Birtokos családja Ládinak nevezte magát, éppúgy, mint Sajólád birtokosai. A falu nevét a 14. században Lad és Laad alakban írták. A 17. század végén kezdték a falut a szomszédos Bessenyőről Bessenyő-Ládnak is nevezni. Majd kialakult a Ládbesenyő- Szendrő- Szendrőlád nevek elkülönítése, a mai használat szerint (1873-tól).

Ládbesenyő és Szendrő szomszédos települések hatására hamar teret nyert lakói között a reformáció, s a 20. század elejére a római katolikusok és a reformátusok kb. egyenlő arányban voltak megtalálhatóak a hívek között. Mindkét felekezetnek volt temploma és elemi iskolája a községben. A század első felében népkönyvtár és leventeegyesület is működött. A gazdálkodás területén a szántóföldi művelés mellett az erdők is fontos szerepet játszottak, emellett 2 mészkőbánya és 2 mészégető üzem is működött Szendrőládon.

Forrás: wikipedia.