Székesfehérvár Szárazrét városrészében az Izabella utca végét elönti a lomtalanításból fennmaradt hulladék a bejelentő szerint.
Továbbá patkányok létét vélte felfedezni a hulladéklerakatok közelében, ami azért is aggályos, mert lakóterületen van a bejelentés helyszíne.
A bejelentő által küldött fotók magukért beszélnek. / Fotó: hulladekvadasz.hu
A bejelentés szövege
„Tisztelt Hulladékvadász, az alábbi fotókat Székesfehérvár zártkerti övezetében, Szárazréten készítettem,az Izabella utca (87-106) végén. A szomszéd telkekre hordják a lomtalanításból megmaradt eladhatatlan hulladékot. A google map-en is meg van örökítve,mert már évek óta megvan a szemétdomb,azóta csak nagyobb lett. A környéken az idénytől a közelben szarvasmarhákat is legeltetnek. Így ideális rágcsáló „telep” is.”
Hulladék jellege: kommunális, építési, lomtalanítási.
[codepeople-post-map]
Székesfehérvár Szárazrét Izabella utcai bejelentését továbbítjuk az aktuális önkormányzatnak.
Köszönjük a bejelentést.
Felhívás illegális hulladék bejelentésre!
Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap.
Székesfehérvár Szárazrét kicsit bővebben
A Székesfehérvárt egykor lustán körülölelő mocsarakból mára néhány patak maradt csak, amelyek beboltozva a legfontosabb útvonalak alatt, vagy a városközpontot megkerülve, szabadon vezetik a Bakony és a Vértes vizeit a Mezőföldön át a Dunába. Közülük a Gaja nyugatról a talán legmostohább külterületet, Szárazrétet választja le a megyeszékhely testéről.
A néprajzi feljegyzések csak annyit írnak róla, hogy a területet valaha igen ágrólszakadt, földművelő nép lakta. Egy, a török időkből származó feljegyzés pedig megemlíti, hogy 1602-ben, a Székesfehérvár visszavételéért folyó harcban a török megvetette lábát a Szárazrét elődjének számító, megerősített Ingovány faluban.
A mai utcahálózat elődje a Farkasvermi, a Bodrogi és a Csóri út vonalán az 1910-es évek végére alakult ki. Igaz, az emberek akkoriban jobbára apró vályogházakban laktak.
A régészeti kutatások 1935-ben, a 8-as út építése során bronzkori, másutt a 60-as években kora vaskori urnatemetőt és római kori településnyomokat tártak fel. Ezek a korai kultúrák azonban a ma élőkre, sőt az elődeikre sem voltak különösebb hatással. Annál nagyobb lendületet hoztak sorsukban a 3o-as évek. Először az iskola épült meg.
A kisgyerekeknek addig nap mint nap kilométereket kellett gyalogolniuk a városi iskolákba, hogy a betűvetést megtanulják. Elsőként Borbély Imre foglalta el az igazgatói széket. Később, az 1950-es években több pedagógust politikai okokból, büntetésből helyeztek ide, a belvárostól oly távol eső iskolába. A tanulók számára nyereség volt a számos kitűnő szakember. Barátságos, otthonos iskola volt a szárazréti, és ma is az.
