Rüdiger Gleisberg interjú a hulladekvadasz.hu -n
Rüdiger Gleisberg volt a vendégünk a Gödöllői Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon, ahol interjút adott a hulladekvadasz.hu szerkesztőségének. Rüdiger leginkább a „Penge” című hollywoodi produkcióhoz írt filmzenéiről híres, de számos természetfilm zenei aláfestése fűződik a nevéhez.
Megosztanád velünk, hogy mi volt a motivációd, hogy zeneszerző legyél, mikor és hogyan találtál rá erre az irányra?
A zene mindig elbűvölt engem. Fiatal koromban alakult ki bennem a vágy, hogy zenészként dolgozzak. De, természetesen a szüleim – mint a legtöbb aggódó szülő – nem voltak elragadtatva az ötlettől. Így elkezdtem tanulni zenetanárnak.
Hogyan tudnád leírni/bemutatni a zenédet és milyen főüzenete van az embereknek?
A zenémmel nincs semmilyen speciális üzenetem. Inkább olyan új hangzásvilágot tükröz, amely történetek útján, álmokat virtualizálva, képeket alkot a hallgató fejében, mindezt az érzelmi oldallal érintve és érzéseket kifejezve.
Mi volt a legnagyobb sikered illetve a legnagyobb munkád amire büszke vagy a zeneszerzői karriered során?
A siker azért egy bonyolult szó, ami sokféle értelmet tükrözhet: pénzügyi siker, jó cikkek az újságokban vagy maga a produkció erre gondolsz, hogy fontos? Sok ember arra gondolna, hogy a legnagyobb sikerem a Hollywood-i mozi “Penge” filmzeném, ami így tényleg sikeres volt. Azt gondolom a munkám csúcspontjának a “Symphonic Arts” CD megjelenése tekinthető.
Hogyan találkoztál a természetfilmekkel illetve hogyan kerültél kapcsolatba a természetvédelemmel?
Már fiatalkoromban érdekelt a természet és a környezet. Elköteleztem magam a természetvédelem mellett akár egy tanuló, mint a Greenpeace (az emberi jogok területén végzett tevékenységek, állatok védelem, stb.). A hobbim a növények termesztése, egyébként mint kiegészítő tevékenységem. Szóval a természetfilmekhez az út ki volt kövezve.
A környezetvédelem melyik része áll közel hozzád és azt hogyan szolgálod a zenéddel vagy önkéntes munkával?
Úgy hiszem, hogy gyökeres változásra van szükség az emberek tudatában. Ez pedig a mértéktelen fogyasztási hozzáállás miatt szükséges. Az őshonos kultúrákban az ember önmagát, mint a természet részét azonosította, hála és alázat mellett, csak ez menthet meg minket. Próbálom én is ezt alkalmazni a családi életemben. A zöldségeinket egy helyi termesztőtől szerezzük be, öko-autót vezetek (vagy biciklivel járok), öko-házban élünk, nem eszünk húst és igyekszünk minél kevesebb hulladékot előállítani.
Mit gondolsz a hulladékgazdálkodásról a világban és főleg az országodban, ahol élsz?
Ez a fejben kezdődik el – a “coffee-to-go“ pohárral, amit felelőtlenül eldobnak – és végződik a politikával. Hamarosan több műanyag hulladék lesz a tengerekben mint hal, ami magáért beszél.
Ennek újra gondolása a lakosság és a politika egy részénél már elkezdődött Németországban, de még messze vagyunk az ideális kapcsolattól a természettel és az ökológiával.
Te voltál az egyik zsűritag a Nemzetközi Természetfilm Fesztiválon Gödöllőn, hogy tetszett az a megbízatásod, a látott munkák és az egész fesztivál?
Igazán nagyon tetszett nekem a fesztivál Gödöllőn! Zsűritag voltam, ami elég nehéz munka volt, mert a filmek nagy része amit láttam nagyon jól sikerült, amiket sok ponttal tudtam díjazni.
Rüdiger Gleisberg munkássága előtt a hulladekvadasz.hu szerkesztősége kalapot emel és további sok sikert kíván művészi karrierjéhez!
Az interjú eredeti angol változatát ide kattintva lehet megtekinteni.
Hulladékvadász Interjú rovat
Hulladékvadász interjú rovatsorozatának első cikkét Tóth Andival, a Háztartásom hulladék nélkül háziasszonyával készítette. Ide kattintva elérhető.