Warning: call_user_func_array() expects parameter 1 to be a valid callback, function 'hueman_remove_font-awesome' not found or invalid function name in /home/vfrtyr/public_html/hulladekvadasz.hu/wp-includes/class-wp-hook.php on line 324
Túlfogyasztás napja - 2017-ben augusztus 2.! - Hulladekvadasz.hu

Túlfogyasztás napja – 2017-ben augusztus 2.!

A túlfogyasztás napja idén augusztus 2-ra esik. Mindez tavaly augusztus 8-ra esett. Fogyasztói társadalmunk halad a végzete felé? Rendhagyó cikkel jelentkezik Tóth Andi, a Háztartásom hulladék nélkül háziasszonya.

Az egész internet tele van azzal a valóban szomorú hírrel, hogy 2017-ben még hamarabb érkezett el a Túlfogyasztás Napja (vagy másképpen Túllövés Napja), idén már 2017. augusztus 2-án.

Mára kifacsartuk a Földet. (Fotó: socialab.info)

Mára kifacsartuk a Földet. (Fotó: socialab.info)

De mit is jelent ez valójában?
„A Global Footprint Network 2003 óta, évről évre összehasonlítja a természeti erőforrások megújuló képességét az emberiség erőforrás igényével, vagyis ökológiai lábnyomával. A Nemzetközi Túlfogyasztás Napja minden évben az nap, amikor a két érték találkozik, vagyis amikortól már a bolygó megújító képességen felül fogyasztunk.” (wwf.hu)

Amikor ezt elolvastam, értettem, de mégis mit jelent ez a mi szintünkön, egy háztartásban?

A gyakorlatban, egy háztartásban, vagy a kis mikró környezetünkben ezt a napot nem érzékeljük, éppen ezért is nagyon nehéz magunkévá tenni. Ha egy adott hónap közepén elfogyott a pénzünk, és utána nem tudjuk megvenni/megtermelni az élelmiszert, akkor azt elég komolyan megérzi minden egyes ember. Azonban a Föld kifogyó készleteit az emberek többnyire nem látják. Ennek ellenére tudunk kell róla. Tudnunk kell azt, hogy ha a Föld lakosságának jelenlegi fogyasztása ilyen fokú (vagy még rosszabb) marad, akkor hamarosan már a kis mikrokörnyezetünkig is elér annak a negatív hatása.

Fotó: www.afp.com - Az ábra mutatja, hogy évről-évre rosszabb a helyzet

Fotó: www.afp.com – Az ábra mutatja, hogy évről-évre rosszabb a helyzet

Egy korábbi kutatás pedig kimutatta, hogy a magyarországi energiafogyasztás harmadát a lakossági fogyasztás teszi ki. A magyar lakosság az uniós átlagnál 10%-kal több energiát fogyaszt négyzetméterenként. Azaz, ha a lakosság, a háztartások törekszenek a közvetlen saját illetve lakóházuk energia felhasználásának csökkentésére, modernizálására, akkor ezzel már meg is tettük az első lépést. A saját háztartásomban véleményem szerint ezen a téren elég jól állunk: kizárólag ledes égőket használunk, tervben van a napelemek beépítése, figyelünk a lámpák lekapcsolására (szeretem a nagy ablakokat a természetes fény miatt, így nagyon keveset kell égnie a lámpáknak). Azonban el kell ismernem, hogy sok (de nem fölösleges) elektromos készüléket használunk. Azt gondolom, hogy a technológia fejlődésével nekünk is haladnunk kell, hiszen a mai rohanó világban (tudom közhelyes, de mégis), amikor szinte minden perc számít, akkor ezek a gépek nagyon nagy segítséget jelentenek. Ezért is tűztük ki középtávú célként, hogy a napelemeket be kell építenünk a házunkba.

“A túlfogyasztást előidéző faktorok közül a szén-dioxid kibocsátás mértéke növekszik a leggyorsabban. Mára a szénlábnyom 60%-át teszi ki az emberiség természettel szemben támasztott igényeinek, más néven az ökológiai lábnyomnak. Ha meg akarunk felelni a Párizsi Klímaegyezményben foglalt céloknak, amit közel 200 ország írt alá tavaly decemberben, akkor a szénlábnyomot 2050-re fokozatosan nullához közelire kellene csökkenteni. Ehhez viszont az kell, hogy egy teljesen új életformát alakítsunk ki, amelynek szükségletei igazodnak az egyetlen rendelkezésünkre álló bolygó eroforrásaihoz”- nyilatkozta 2016-ban Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

„Olyan feltörekvő szektorokat kellene fellendíteni, mint a megújuló energiák területe-…” – állapította meg Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network társalapítója és igazgatója. (2016)

Sajnos köztudottan a legtöbb illegális hulladéklerakat alapvetően a háztartásokban képződik, onnan kerül valahová, ahol a hulladék lerakója, úgy véli: itt jó helye lesz, legalább nem az én kertemben gyűlik. Sajnos ez a hozzáállás elég gyakori Magyarországon, ezt jól mutatja az egyre gyakoribb bejelentések száma a Hulladékvadász oldalán. Az ilyen illegális szemételhelyezések következménye nem csak egyszerűen szabálysértés miatti pénzbírság (218/1999 (XII.28.) Kormányrendelet 7. §), de ennél sokkal komolyabb következménye, hogy a természetes vizeket és a talajt erősen szennyezi. Ez pedig értelemszerűen kihat a mindennapi életünkre is.

„A hulladékok leggyakoribb, szükségszerűen természetes befogadója a talaj. A nem megfelelően kezelt hulladékokat, azok bomlástermékeit a csapadékvíz a talaj felszínén szétmossa, és az beszivárog a talajba. Így elszennyeződik a talaj felszíne, majd az anyagok bekerülnek a talajvízbe, ahol az áramlás révén gyakran jelentős vízbázisokat veszélyeztetnek.
A hulladék szerves és szervetlen alkotói a csapadékvízzel kilúgozódva, különféle sók – klorid, nitrát, szulfát stb. – nehézfémek, szénhidrogének és nehezen bomló egyéb szerves mikrószennyezők formájában közvetve a vízminőség romlását okozzák.” – (Forrás: www.dareh.hu)

Ha jobban oda figyelünk a hulladéktermelésünk minimalizálására, annál biztosabb, hogy kevesebb hulladék kerül ki valamilyen módon az utcára.

Lefordítva ezeket egy egyszerű háziasszony, illetve háztartás nyelvére, a legfontosabb feladatok, amit mi magunk megtehetünk:
Kevesebb (értelmes) fogyasztás, vásárlás (az élet minden területén: energia, vásárlások, közlekedés, stb).
Nulla hulladék – nulla (vagy újrahasznosítható, és nem műanyag!) csomagolás
Az újrahasznált előtérbe helyezése.

Azon alapanyagok újrahasznosítására való törekvés, amely nem jár komoly környezeti terheléssel (pl komposztálás, üveg-fém-papír hulladék).

Háztartásom Hulladék Nélkül

Háztartásom Hulladék Nélkül

A neten barangolva ráakadtam a footprintsnetwork oldalára, ahol egy rendkívül sokatmondó és tanulságos program segítségével kimutatható, hogy az egyénekre lebontva mikorra érnénk el a Túlfogyasztás Napját, abban az esetben, ha mindenki ugyanúgy élne ahogy mi. Természetesen én is végigjátszottam, és nagyon elkeseríto eredményt kaptam. Akik ismernek akár személyesen, akár a blogon, vagy a facebook oldalon keresztül, tudják, hogy mennyire fontos számomra az alulról szervezodo (azaz a háztartásomon keresztül végbeviheto) hulladék csökkentés, és a környezetvédelem. Ennek fényében még jobban elszomorított a kapott eredmény, és egyben további változtatásokra sarkallt – azt gondolom itt és most nem szabad megállnom, tovább kell mennem ezen az úton, és még hatékonyabban keresni azokat a megoldásokat, amivel tovább csökkenthetem az ökológiai lábnyomomat.

Túlfogyasztás napja cikkemmel mindenkit gondolkodásra biztatok, remélve, hogy fogyasztás lényegesen csökken idővel 🙂

Andi ?

Ha még több hasznos tippet szeretnél olvasni a hulladék csökkentéséről, akkor keresd fel


Források:
www.washingtonpost.com
www.footprintnetwork.org
wwf.hu
https://www.piacesprofit.hu
www.afp.com
www.dareh.hu

 

You may also like...