bejelento

Kreativitás a hulladékmentesség és az újrahasznosítás bölcsője?

Share

Kreativitás a hulladékmentesség és az újrahasznosítás bölcsője? Tóth Andi kicsit visszatér az alapokhoz, ahol valójában elkezdte a háztartásom hulladék nélküli életet.

A háztartásom hulladékának minimalizálásában rengeteget segített az, hogy szeretek alkotni, imádom a bolhapiacokat is. Elsősorban apróságokat készítek, főleg használati tárgyakat, és sok díszt is. Amióta tudatosan élek, azaz tudatosan csökkentem a háztartási hulladék mennyiségét, azóta ezt a tudatosságot a kreativitásomban is előtérbe helyezem. Például nem veszek fölösleges díszítő elemeket, inkább megpróbálom magam elkészíteni azokat, fölöslegesen nem veszek kis kiszerelésű hobbi festékeket, lehetőség szerint azt használom amit itthon találok, nem alkalmazok már olyan technikákat, amik a tárgy elkészítéséhez szemetet termelnek (pl. már nem transzferálok mivel, ehhez a szükséges képet ki kellene nyomtatni).

Viszont folyamatosan nyitott szemmel járok, és az itthon megtalálható, vagy használtan beszerezhető eszközökkel, alapanyagokkal dolgozok. A bolhapiacokat is csak kedvtelésből, és már viszonylag ritkán látogatom, csupán a hangulatuk miatt, és csak akkor vásárolok ott is, ha olyan dolgot találok amire épp szükségem van (a szükség oka lehet akár dekoráció vagy későbbi használat is). Megmutatom, hogyan változtam az újrahasznosításaim, kreativitásom tekintetében az elmúlt másfél év alatt.

2 éve tavasszal készítettem ezeket a szívecskéket. Ezekhez vásárolnom kellett fa alapot, vintage hangulatú nyomdákat, festéket, apró díszgombokat, festékeket. Imádtam készíteni őket, de így utólag végiggondolva volt vele jócskán szemét: műanyag zacskók, kiürült festékes flakonok (kis kiszerelésűek), nem beszélve a rengeteg gázolajról amit  a beszerzések miatt fogyasztottam el. A szívecskéken 2 dolog volt csupán ami újrahasznosításból származott: az itthoni maradék textilből ragasztott rózsák és a spárga. Mindennek ellenére nagyon szépre sikeredtek, és ennek az ajándéknak minden érintett rendkívül örült.

A textil rózsák készítése annyira fellelkesített, hogy összeszedtem az összes használaton kívüli textilt (főleg terítők), vásároltam is pluszban anyagokat (igaz elsősorban turkálókból). Ezenkívül vásároltam egy nagy csomó koszorú alapot, amit futár hozott házhoz, és rengeteg műanyag neylonba volt csomagolva a dobozon belül. Ezeket a koszorúkat szintén ajándéknak szántam, és pár kedvencet megtartottam magamnak. Bár a textilek ilyen célú újrahasznosítása első gondolatra jó ötletnek tűnik, de őszintén szólva, elég sok hulladék textillel jár az elkészítésük.

Egy alkalommal kaptam egy natúr fa ládát (bor volt benne korábban), amit festettem, és transzferálással díszítettem. A cél egy játéktartó doboz volt. Elégedett voltam az eredménnyel, de a transzferálás rengeteg papír hulladék keletkezését eredményezte. Így utólag azt gondolom, hogy sokkal tudatosabb lett volna, ha az itthon gyűjtögetett szalvétáimból választottam volna mintát, és szalvétatechnikával díszítettem volna.

2 éve karácsonyi ajándéknak, a család több tagjának, ilyen csésze tűpárnákat készítettem. Ezek már nagyságrendekkel környezettudatosabb ajándékok voltak, mint az előzőek. Régi, megunt, megutált, fekete csészekészletemet alakítottam át. Gyakorlatilag minden része otthon megtalálható anyagokból állt (a díszgombok a szívecskés vásárlásból maradtak). A hulladéktermelés, emlékeim szerint elhanyagolható volt.

Ugyanerre a karácsonyra több más dísztárgyat is készítettem. A tegola ház készítése komoly és aprólékos munka volt. Viszonylag sok dolgot (díszítő elemek, levegőre száradó gyurma, decoupage papír, dekor gumi) megvásároltam hozzá (több kis neylon zacskó társaságában), de egy jó része otthoni maradékokból lett újrahasznosítva (pl a kúp cserép is ilyen). 2 év elteltével is a karácsonyi dekorációnk kedvenc eleme, remélem még évekig az is marad.

Ezt a karácsonyt követően kezdődött nálam az igazi környezettudatos életforma kialakítása, ez nagyban rányomta a bélyegét a kreatív létemre is. Készítettünk a családdal közösen például téli képet (lomtalanításból szerzett képkeret, szerszámosban talált fa léc, otthoni szalvéták és festékek):

Az osztályfőnököknek az iskolába bolhapiacon beszerzett képkeretet újítottam fel és dekoráltam:

Anyák napjára levendulás vázát, általam dekorált üvegben tárolt saját zsemlemorzsát adtunk anyukámnak.

A lányom szobájába a télen végleg kiszolgált pulóvereimből varrtam díszpárnákat:

Iskolai kreatív versenyen Panni ilyen képet késíztett, melynek minden egyes darabja újrahasznosított anyag, és a szerszámosban egy 10 perces turkálás eredményeként gyűlt össze.

Legutóbbi karácsonyi dekorációink is mind saját kezűleg készültek, minimális hulladék keletkezése mellett, minden egyes elemükben újrahasznosított anyagokból:

Mára eljutottam oda, hogy az újrahasznosítást és a hulladék minimalizálást maximálisan figyelembe véve alkotok. Jó példa erre, sok más alkotásom mellett, a költözésünk után, a lányom szobájába bekerülő nagy tükör átalakítása (régi tükröt a költözéskori festésből megmaradt festékekkel újítottuk fel), a széthullani akaró gyógyszertartó korsaram felújítása, vagy az összetört cserépdarabok pár perces átalakulása:
Hulladékmentesség és az újrahasznosítás szeretete már gyermekkorban kezdődik.

Hulladékmentesség és az újrahasznosítás szeretete már gyermekkorban kezdődik.

Hulladékmentesség cserepek újrahasznosításával.

Hulladékmentesség cserepek újrahasznosításával.

Remélem sokatoknak meghoztam a kedvét a kreatív újrahasznosításhoz, hiszen egy pici ötleteléssel és kézügyességgel nagyon klassz dolgokat alkothattok. Ilyenkor már az sem számít, hogy mennyire lett szép, hiszen az eredmény és a cél a lényeg: ti készítettétek, újrahasznosítva, hulladék nélkül. Az ezzel járó elégedettség érzése mindennél ösztönzőbb és boldogítóbb tud lenni.

A hulladékmentesség elsajátításához sok sikert és jó munkát kívánok mindenkinek!

Andi 🙂

Ha még több hasznos tippet szeretnél olvasni a hulladék csökkentéséről, akkor keresd fel

Share

Van még itt, ami érdekelhet