Olaszliszka nyugati határában illegális hulladékelrakások
Olaszliszka nyugati határában illegális hulladéklerakásokat vélt felfedezni BAZ megyei hulladékvadászunk. Az út mindkét oldalát hulladék csúfította el.
A település első bejelentése is egyben, amit külön köszönünk a bejelentőnek.
-
- Olaszliszka nyugati határában illegális hulladékelrakások
A bejelentés szövege
„Tisztelt Hulladékvadászok! A helyszín: A 37-es sz. főútról Erdőbénye felé történő letérésénél, Olaszliszka nyugati határában. A képek 2017.08.29-én készültek. A terület térképen: https://goo.gl/maps/puNjvc49aK
Hulladék jellege: kommunális, építési.
[codepeople-post-map]
Olaszliszka helyszínéről érkezett bejelentést továbbítjuk az aktuális önkormányzatnak.
Köszönjük a bejelentést.
Felhívás illegális hulladék bejelentésre!
Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap.
Története
1239-ben említik először, IV. Béla magyar király egyik levelében, LYSKA néven. IV. Béla olasz – más forrás szerint vallon[3] – szőlősgazdákat telepített a környékre, innentől Olaszliszka a neve. A betelepült szőlőművesek a Burgundia nevű falurészben éltek.
A település és határa ekkor királyi birtok volt, 1243-ban azonban a király a szepesi prépostságnak adományozta. 1320-ban Károly Róbert király szabad piacot engedélyezett az ekkor már Liszka Olaszi néven említett településnek. 1466-ban Mátyás király városi rangra emelte Liszka Olaszit, évi három szabad vásárt engedve neki.
A török idők
A település a török hódítás idején, a 16. és 17. században rendkívül nehéz helyzetbe került geopolitikai helyzete miatt: pont azon a területen feküdt, ahol az országon osztozó három hatalom érdekei ütköztek. Szapolyai János, aki a mohácsi csatavesztés után az ország keleti felében uralkodott, 1530-ban vámmentességet adott a városnak és 12 mérföldes körzetének. 1538-ban a várost és vidékét a váradi béke a Habsburg I. Ferdinándnak, Ausztria és Magyarország nyugati fele uralkodójának juttatta.
1546-ban a város határában ütközet zajlott, Serédy Gáspár és Perényi Péter hadai közt. A környékért folyt a harc a nyugati és a keleti királyság közt, végül 1560-ban a Habsburg-párti Schwendli Lázár elfoglalta és a tokaji vár birtokaihoz csatolta a várost. Hamarosan azonban az észak felé előrenyomuló törökök elpusztították. 1567-ben a szepesi prépostság visszakapja mint birtokát. 1601. szeptember 2-án Rudolf megerősítette a Mátyástól kapott kiváltságokat és hozzájuk még pallosjogot is adott a városnak. 1606-ban a bécsi béke alapján Bocskai István fejedelem uralma alá került a város. A városban 1831-ben, majd később még egyszer, 1871-ben kolerajárvány pusztított. Olaszliszkán 1848. október 4-én átvonult a szabadságharc zempléni önkéntes zászlóalja és sokan csatlakoztak hozzá.
21. század
2006-ban itt történt az országszerte elhíresült kegyetlen olaszliszkai lincselés, amely során életét vesztette egy tanár, Szögi Lajos.
