Perkupa erdős területnén kibelezett tévék
Perkupa és nem Petkupa a település neve, ahonnan első ízben érkezett illegális hulladék bejelentés a hulladekvadasz.hu -ra. Köszönjük.
A bejelentés szövege
„Tisztelt Cím! Az alábbi fényképeket Perkupa határában, a Dobódèl felé vezető út és a Bódva patak között, az utolsó képet pedig, Perkupához közelebb, az út másik oldalán készítettem tegnap. A képfájlok, elvileg, tartalmazzák a gps koordinátákat is.”
Hulladék jellege: kommunális, elektronikai.
[codepeople-post-map]
Perkupa helyszínéről érkezett bejelentést továbbítjuk az aktuális önkormányzatnak.
Köszönjük a bejelentést.
Felhívás illegális hulladék bejelentésre!
Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha támogatnád a hulladékvadászok munkáját ide kattintva megteheted.
A település a wikipedia szerint
Perkupa község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.
Fekvése
Miskolctól 49 kilométerre északra, a 27-es főút mentén található.
Története
Először 1340-ben említik, Precopa alakban. Neve valószínűleg szláv eredetű szó. Jelentése: keresztárok földhányással. Birtokosai kezdetben a Színi és a Szalonnai családok voltak. 1332-ben már bizonyítottan templomos hely volt.
1526-tól a Bebekek tulajdonába került. A 16. század derekán református hitre tért a falu népe, és a reformátusok birtokba vették a középkori templomot. 1562-ben a törökök felégették. 1686 után a szádvári uradalom részeként az Esterházyak szerezték meg. Egy 1590-es híradás szerint fatalpas temploma Szögliget filiája volt. Az 1784-es tűzvészben leégett a falu 46 háza, a paplak és a templom, az egyház minden felszerelésével (kegyszerek és anyakönyvek). 1785-ben már állt az új templom és lelkészlakás, de 1797-ben ismét a tűz martalékává lett a templom, a parókia, az iskola és 108 ház; még a harang is elolvadt a haranglábon. Az új, késő barokk stílusú templom építését még abban az évben elkezdték.
1896-ban vasútállomást kapott. 1919-ben Perkupa és Szalonna községek között húzódott a cseh csapatok demarkációs vonala.
A falutól északra mélyművelésű anhidritbányát üzemeltettek. A terméket a helyszínen őrölték, majd talajjavításra használták.
A gazdaságtalan bányát és vele az őrlőüzemet bezárták; az üzemcsarnokokban sokáig díszkőmegmunkáló üzemelt. Az egykori bánya területén 2009 februárjában kellett volna megnyitni Magyarország első klímagyárát, amely a tervek szerint kizárólag szél-, nap- és geotermikus energia felhasználásával üzemel majd.[4] A beruházást 2009. október 29-én átadták.
Forrás: wikipedia.