Támogasd környezetünk megmentését, a hulladekvadasz.hu üzemeltetőjét, a JÖN Alapítványt.

Eddig több ezer bejelentés hatására több ezer tonna hulladék felszámolásában működtünk közre vagy szerveztünk több száz fős szemétszedési akciókat és váltunk Magyarország legaktívabb környezetvédelmi mozgalmává. Tevékenységünknek azonban komoly költségvonzata is van, amit eddig az alapítvány tagjai saját erejükből finanszíroztak meg. Segítségeddel tovább folytathatjuk a munkánkat.




Banki átutalással ide kattintva.

Postaláda hulladék csökkentése

A postaláda hulladék csökkentéséhez kapunk tanácsokat, tippeket Tóth Anditól, Háztartásunk Hulladék Nélkül rovat háziasszonyától.

Gondolkoztatok már azon, hogy mik kerülnek a postaládátokba? És ebből mennyi az a levél, papír ami hasznos?

Én végiggondoltam, és napokig figyelgettem. Íme az eredmény:

  • Csekkek – műanyag ablakos borítékban.
  • Szórólapok – nagyon sok, napi szinten minimum 4-5 db érkezik, gyakorlatilag meg sem nézem, hanem azonnal megy a papírgyűjtős dobozba.
  • Ingyenes helyi újságok – van ami hetente, van ami ritkábban érkezik. Mivel online ember vagyok, így szinte sosem nézem meg ezeket sem, de talán picit többször nyitom ki, mint a szórólapokat. Vásárolt újságok nálam nincsenek, minden információt kizárólag a netről nézek le (tudom ez sok embernek nem kényelmes, nekik azt javaslom, hogy akkor inkább vegyék meg egy helyi újságosnál a magazinokat, így legalább a csomagolást meg lehet úszni).
  • Online rendelt termékek – Viszonylag ritka, igyekszem a vásárlásaimat minimalizálni, de azért akad havi 1-1 alkalommal. Ezeket általában a feladó nagyon alaposan csomagolja (ez egyébként érthető is), a szállítások alatt előforduló sérülések minimalizálása érdekében.

Összesítve havonta átlagosan kb. 1 kg ilyen jellegű hulladék gyűlik össze, amiben vegyesen van papír, papír műanyaggal kombinálva és műanyag is.

Korábban úgy gondolkoztam, hogy nem gond, hiszen mindegyik része nyugodtan mehet a szelektív gyűjtőbe. Ma már azonban azt nézem, hogy a szelektív szemetesem tartalmát hogyan tudom minimalizálni. Erre kerestem megoldásokat akkor is, amikor a postaládámat vizsgáltam.

Mivel hamarosan elköltözünk, így a legtöbb változtatást majd csak az új helyen fogom bevezetni – ez az én kényelmességem miatt van.


A postaláda tartalmának csökkentésére irányuló terveim:

csekkeket teljesen át fogom állítani online fizetési rendszerre – eddig is online fizettem, de mindig papíralapon kaptam a fizetendőt. Ezt az esetek többségében e-számla igényléssel ki tudom iktatni. Sőt sok szolgáltató plusz kedvezményt ad, ha e-számlát kérek (pl. a biztosítók ilyenek). Az ilyen postai küldemények duplán is rosszak, mert többnyire ablakos borítékban érkeznek, ami műanyag is és papír is. Vagy rászánom az időmet és szétválasztom, vagy egyben megy a szelektívbe.

Szórólapok – Sajnos sok mindent nem tehetek, mivel a szórólap osztogatóknak ez a munkája, így ők szinte mindig beteszik a szórólapot a postaládákba, akár akarjuk akár nem. Mindenesetre fogok készíteni egy táblát a postaládához, hátha a jobb belátású szórólap osztók figyelembe veszik a szemléletemet. valami ilyesmire gondoltam:

Az ingyenes helyi újságoknál sem tudok mit tenni. Jobb híján ez a papírgyűjtésben végzi.

Az online rendelt termékek – Igyekszem ezeket még inkább minimalizálni. Helyette helyi szinten vásárolom meg, amit csak lehet. Sokszor azonban nem kaphatóak meg bizonyos dolgok a közvetlen környezetemben, ilyenkor marad az online vásárlás. A legtöbb feladót (legyen akár webáruház, vagy magánszemély) meg lehet kérni arra, hogy minimális vagy legalábbis műanyagmentes csomagolást használjon.

A postaláda sok esetben kukaként üzemel, kiemelten a rengeteg szórólaptól. Érdemes átgondolni, hogyan postázunk.

Andi ?

Ha még több hasznos tippet szeretnél olvasni a hulladék csökkentéséről, akkor keresd fel

Ezek a cikkeink is érdekelhetnek