fbpx

Tiszaug Aranyosi-partján horgászok szemete gyűlik

Tennél, de nincs időd a szemétdombok eltakarítására? Támogass minket és elvégezzük helyetted a piszkos munkát! Támogatom a munkátokat!

Tiszaug község Aranyosi-partról érkezett bejelentés egy vashordó köré gyűlt szemétdombról. Az itt horgászó horgászok szemete lehet a bejelentő szerint.

A településről érkezett első bejelentésben jól észrevehető az ember és a természet együttélésének a negatív hatásai. Nem bizonyító érvényű a bejelentő által adott információ, hogy a horgászok szemete lenne a szemétkupacban. Reméljük nincs is így. A horgászokat többségében úgy ismerjük, hogy tisztelik a természetet és annak értékeit.

A bejelentés szövege
“Tisztelt Hulladékvadászok! A Tiszaugi Aranyosi-parton felgyülemlő szemetet a horgászok helyett minden évben a Tisza szállítja el tavasszal. Kettő zsáknyi alumínium dobozt kiválogattam és elhoztam.

A hordók és a többi szemét elszállítására meg kellene keresni az illetékeseket, ami egy alkalmi akció helyett végleges megoldást hozhat. A Kecskeméti Önkormányzat Környezetvédelmi Bizottságától annyit tudtam meg, hogy talán a szolnoki vízügyesekhez tartozik, bár Bács-Kiskunban van. Járjak utána. Most sajnos nem tudok. Valaki esetleg?”

Hulladék jellege: kommunális.

[codepeople-post-map]

Tiszaug helyszínről érkezett bejelentést továbbítjuk az aktuális önkormányzatnak.

Köszönjük a bejelentést.


Felhívás illegális hulladék bejelentésre!

Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha támogatnád a hulladékvadászok munkáját ide kattintva megteheted.


A település a Wikipedia szerint

A község Bács-Kiskun megye Tiszakécskei járásában.

Fekvése
Lakitelektől keletre, Csongrádtól északra fekvő település. Fontos tiszai átkelőhely.

Története
A község eredete régi időkre nyúlik vissza. Említik a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében (1075-ben). 1329 előtt az örökös nélkül elhalt Simon és Adorján birtoka volt, melyet Károly Róbert király Kátai Péter fiának Szunyog (Zunugh) András királyi apródnak adományozott. A környező településekkel együtt királyi kézről később egyházi birtokba került, majd 1472-ben Kinizsi Pál birtokába.

1683-ban aránylag jó faluként könyvelték el, 1697-re azonban már a feljegyzések szerint pusztává vált. 1715–16 fordulóján néhány Ugról korábban Csongrád újfaluba menekült lakó visszatért, és megkezdte a falu újratelepítését. A község 1780 körül késő barokk stílusban épült, műemlék jellegű, református temploma egyhajós, egyenes záródású templom homlokzat előtti toronnyal. A katolikus földesúr 1788-ban Tiszaugon kápolnát építtetett.

Néprajzi szempontból a falu a Tiszazughoz tartozik. A község a Tisza teraszára épült, U alakban követte a folyó kanyarulatát. Települési szerkezete halmazos. Házait főleg helyben található anyagokból (agyag, nád, vessző stb.) építtették. Az 1868. évi és 1919. évi árvíz miatt építkezése nem archaikus. Épületei között gyakoriak a tornácos házak. Tagolatlan társadalmában a cselédek elkülönültek. Önellátó gazdaságai számára lényeges kiegészítést adott, a részes aratás, a gyűjtögetés, az ártéri halászat, szövés-fonás, vessző- és gyökérfonás.

A község területe három uraság birtokában volt, amely birtokhoz egy-egy kastély is tartozott. A helyi hagyomány szerint az egyike Rákóczié és Bercsényié is volt. A nagybirtokok szerepe számottevő volt Tiszaugon, egészen a 20. század közepéig. Területére jellemző volt a mezőgazdaság, ipari tevékenység a múltban sem volt jelentős.

Tiszaug korábban Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartozott, 1999. június 30. óta Bács-Kiskun megyei település.

Forrás: wikipedia.