Becske kéktúra útvonalát is beszennyezték szeméttel írja egy arra járó túrázó hulladékvadász. Szomorú, de a szemét szinte mindenhol fellelhető ahova ember eljut.

A Nógrád megyei település első bejelentése is ez egyben, valószínűleg nem az utolsó. A megyéből érkezett korábbi bejelentéseket ide kattintva lehet megtekinteni.

A kéktúra útvonalát sokszor ilyen szemétkupacokkal szennyezik be. / Fotó: hulladekvadasz.hu

A bejelentés szövege
„Sziasztok! Becske határában, Kétbodony felé a kéktúra útvonal mentén fotóztam. Nem biztos , hogy illegális lerakás (bár szerintem az), de egy elég nagy, „szépen” összerakott kupac 🙁 „

Hulladék jellege: kommunális, építési.

Kéktúra Teszedd

A kéktúra útvonalára minden évben a Teszedd alkalmával külön szemétszedési akciókat szerveznek, hogy megőrizzék a természeti értékeink szépségei.

Fotó: szelektalok.hu

[codepeople-post-map]

Becske kéktúra útvonalának helyszínéről érkezett bejelentést továbbítjuk az aktuális önkormányzatnak.

Köszönjük a bejelentést.

Felhívás illegális hulladék bejelentésre!

Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha támogatnád a hulladékvadászok munkáját ide kattintva megteheted.

A település a wikipedia szerint

Becske község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.

Fekvése
A Cserhát hegységben található, a Galga-patak völgyében a Szanda-hegy lábánál. A legközelebbi város Balassagyarmat (20 km).

Megközelíthetősége
Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalán közelíthető meg. A megállóhely neve Becske alsó, Nógrádkövesd és Magyarnándor között található.

Története
A település első írásos említése 1272-ből származik (Bechke). A település neve feltehetően a Benedek egykori személynévből származik, ezt valószínűsíti, hogy a település közelében állt egy 12. században alapított benedek-rendi apátság. Az 1562-1563 évi török kincstári adószámadási könyvek szerint a hódoltsághoz tartozott, 7 adóköteles házzal.

A török hódoltság előtt számos földesúr birtokolta, közöttük Széchenyi Benedek, a Széchényi család egyik őse. a 16. században a Bosnyák család, majd a Lónyay család birtokolta. A 18–19. században közbirtokossági község volt. A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott. 1910-ben 943 lakosából 930 magyar volt. Ebből 911 római katolikus, 11 evangélikus, 21 izraelita volt. 2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Forrás: wikipedia.