Boldog Mór kilátó szeméttel tönkretett helyszíne

Boldog Mór kilátó Pannonhalma erdeiben található, ahogy a szemét is, ami ősz óta tornyosul a helyszínen. A kép tavaszi, ahogy az idő téli, de a szemét képe konstans.

A település első bejelentése is egyben Győr-Moson-Sopron megyéből.

Boldog Mór kilátó ezt érdemli? / Fotó: hulladekvadasz.hu

A bejelentés szövege
„Tisztelt Hulladékvadászok! Körülbelül ősz óta otthagyott több zsák vegyes hulladék és fémlemezek. Továbbá a turista ösvény mentén a szemetesek feléből folyik ki a hulladék. Ezeknek ürítésére, begyűjtésére nem jut a városnak illetve apátságnak adott pénzekből/támogatásokból? Pontosan a kilátó lábánál van a hulladék…az „Erdei viselkedés szabályairól” szóló táblától kb 20 méterre, a tábla a fotón is látható. Sokat sportolok egész évben szabadban ezért sajnos sok hasonlót látok. Pannonhalmán is havonta többször megfordulok az említett helyszínen.”

Hulladék jellege: kommunális.

[codepeople-post-map]

A pannonhalmi Boldog Mór kilátó helyszínéről kapott bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak, illetve az egyháznak.

Köszönjük a bejelentést.

Felhívás illegális hulladék bejelentésre!

Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha támogatnád a hulladékvadászok munkáját ide kattintva megteheted.

Pannonhalma a wikipedia szerint

Pannonhalma város Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi járás székhelye. Neve 1965-ig Győrszentmárton volt. Pannonhalma legnevezetesebb intézménye a Pannonhalmi Bencés Főapátság, ezt illetve az ennek helyet adó Szent Márton-hegyet gyakran nevezik egyszerűen Pannonhalmának.

Fekvése
Győrtől 19 km-re dél-délkeleti irányban fekszik a Sokorói-dombságban. Megközelíthető a 82. számú főúton vagy a Győr–Veszprém-vasútvonalon. Szép kilátás nyílik a Pannonhalmi vártól Bábolna és Budapest fele is (a dombtetőről lehet látni a bábolnai „szélkerekeket” is). A vár túloldaláról tiszta időben egészen Győrig el lehet látni. A város közelében fekszik Écs, Ravazd, Pér, Nyalka, Tarjánpuszta, Győrasszonyfa, Pázmándfalu, Nyúl, Tényő és Sokorópátka.

Története
Az eredeti nevén Győrszentmárton ősidők óta lakott hely, némely történetíró szerint Civitas Pannónia nevű római város helyén állt. Az első település a 10.–11. században itt álló fejedelmi udvarház és annak Pándzsa-völgyi birtoka volt. A szállás, majd a falu kialakulása a bencések 996-os itteni megjelenésével, a királyi alapítású kolostor felépítésével veszi kezdetét. Albeus mester IV. Béla hiteles összeírója, akit a király Szent Márton monostor birtokainak összeírásával bízott meg, 1240 körül említi a falut e néven. A tatárjárás után a falu ismét benépesült. 1334-ben Károly Róbert a győrszentmártoni apátot megerősíti az alsoki vásárjogában. A 14.–15. század az első nagy felvirágzás ideje. Néhány szomszédos, életképtelenné lett birtok, szállás vagy falu csatlakozásával, illetve beolvasztásával megnőtt a határ, felduzzadt a lakosság és megjelent a szántóvető népesség, vele a telkes, sőt a majoros gazdálkodás is. Részben önállósult Felsok (a mai Váralja), de piac- és vásártere közös Alsokéval. A település a falu (villa) rangjára emelkedett, s a helységnek ekkor már volt temploma (1338) és plébániája, mely nevét a bazilika védőszentjéről kapta.

Forrás: wikipedia.