illegalis hulladek bejelentes

7 leggyakoribb kérdés, amit Tóth Andi kapni szokott

Share

7 leggyakoribb kérdés, amit Tóth Andi kap nap, mint nap Zero Waste témájában. Mennyi idő az átállás? Mióta csinálod? Csalni szoktál? Pár kérdés ízelítőnek.

Rendszeresen kapok különféle kérdéseket a zero-waste életmódommal kapcsolatosan. Olyan kérdések ezek, amelyek már valószínűleg sokakban szintén felmerültek. Most csokorba foglaltam párat a válaszaimmal együtt, hátha további inspirációt kaptok a továbblépéshez

Mennyire volt nehéz az átállás? Mi volt a legnehezebb?
Tulajdonképpen nem volt nehéz. Annyira lelkesen ugrottam bele, hogy egy pillanatig sem éreztem a nehézséget az elején. Persze idővel, ahogy egyre jobban beleástam magam ebbe az életstílusba, mindig akadtak ledöntendő akadályok, kiválthatatlannak tűnő “szemetek”, de végül eddig mindegyikre találtam alternatív megoldást. Még mindig rengeteg mindenben lehetne alakítani a háztartásom, de ezeket majd fokozatosan szeretném megvalósítani. Az átállás egyszerre volt borzasztó egyszerű és nehéz is. Nagyon egyszerű volt, mert annak a bizonyos sorsfordító cikknek az elolvasása után, tudatosan kezdtem gondolkodni, tudatosan figyeltem meg minden hulladéktermelő dolgot otthon, és folyamatosan alternatív megoldásokon járt az agyam. Magyarul egy jó adag elhatározás és tudatosság kérdése volt csupán.

Viszont egyben nagyon nehéz is volt, mert én mindig mindent azonnal akarok. Ez itt most nem volt kivitelezhető, kivéve 1-2 esetben. Azonnal meg tudtam oldani például, hogy az első bevásárlásom alkalmával a kimérős termékek esetén nem használtam bolti neylon zacskót. Többnyire sikerrel is jártam már az első napon, így ez komoly lökést adott a folytatáshoz. A legnehezebb eddig a fogkrém alternatív változatának megtalálása: ne legyen kimoshatatlan műanyag tubus. Bár megtaláltam azt a receptet amit a családom a kisebbik fiam kivételével szívesen használ, azonban komoly nehézséget jelent, hogy a férjem olyan helyen dolgozik, ahonnan saját használatra fogkrémet tud hozni. Így ebben az esetben hiába vagyok birtokában a jó fogkrém receptnek (aminek előállításához szükséges alapanyagok miatt csak minimális hulladék keletkezne), a lustaságom és a piszkos anyagiak miatt, továbbra is tubusos fogkrémet használunk.

Mióta van jelen az életedben ez a fajta tudatosság?
Maga a környezettudatosság kb. 10 éve kezdődött nálam. Igaz már a gyerekek megszületése óta (azaz 22 éve) is figyeltem arra, hogy lehetőség szerint természetes alapanyagú dolgokat használjunk, de a komolyabb változást a 3. gyermekem születése hozta el, amikor mosható pelenkát kezdtem használni nála, kimondottan az egészségi, a környezeti és a szemét termelési okok miatt. A drasztikus változásra való igényemet azonban egy cikk hozta el, amelyet 2016. január 1-én, kicsit kómásan olvastam a szilveszteri buli után. Mind a munkámban, mind az életemben fontos tényező a szervezés, és tudatos alakítása a környezetemnek. Egyrészt ezt a munkám is megköveteli, másrészt három gyerek mellett az élet ki is kényszerítette, hogy így éljem a mindennapjaimat. Azonban ez a tulajdonság nem szükséges feltétlenül a hulladék nélküli háztartás bevezetéséhez, esetleg csak segíti az átállást.

Van, amikor “csalsz”?
Természetesen én is gyarló ember vagyok. Nem tagadom, hogy nem bírok ellenállni bizonyos dolgoknak, mint például a Dunakavics. Készítettem már házit, mondván az alapanyag beszerezhető csomagolás nélkül, biztosan finomabb is. Viszont komoly problémát jelentett, hogy jó nagy adagot készítettem, hogy sokáig elég legyen. DE ezzel csak azt értem el, hogy a korábban átlagosan elfogyasztott mennyiségnek sokszorosát ettem meg napokon belül. Ez azért elég komoly probléma 😀 Vagy a korábbi kérdésnél válaszomban említett fogkrém, hiszen a férjem révén, saját “lábán” hazaérkező termék előhozza a lustaságomat, és szemet hunyok a műanyag tubus felett.

Mit tanácsolnál egy kezdőnek?
A váltás egy hosszabb folyamat volt, ami tulajdonképpen a gyerekek születésével kezdődött. A drasztikus és tudatos váltást azonban egy Bea Johnson cikk indította el, 2 évvel ezelőtt, amikor a blogot is elkezdtem írni. A kezdőknek első körben azt tanácsolom, hogy vegyenek egy nagy levegőt, vonuljanak ki a szemetesükhöz, borítsák ki, és alaposan vizsgálják meg, hogy mit találnak benne. Ha már látják, hogy milyen hulladéktípusokat termel a háztartásuk, akkor azonnal látni is fogják, hogy mi az aminek a megszüntetésével el tudják kezdeni a hulladék minimalizálást. Mivel minden háztartás egyedi, ezért nincs egy konkrét recept, mindenkinek magának kell látnia, hogy mi az a hulladék amitől első lépésként meg szeretne/tudna szabadulni. Nálam ezek a neylon zacskók és a PET palackok voltak. Én ezeknek a kiiktatásával indultam. A blogon egyébként sok olyan cikkem is van, ami segít az indulásban illetve az első lépések utáni folytatásban.

Volt olyan ember, akit sikerült átállítanod a környezettudatosságra?
2 év alatt közel 14.000 tagból álló csoportot hoztam össze. Őket többnyire mindannyiukat érdekli ez a fajta életmód, és mindenki a maga lehetőségeihez mérten igyekszik csökkenteni a háztartásának hulladék mennyiségét. Ha szűkebb ismeretségi körben nézek szét, akkor is elmondhatom, hogy igen vannak olyanok akik követik az általam példaként mutatott életstílust. Vannak közöttük olyanok akik hasonlóan “hardcore” módon mint én (például anyukám is), és vannak olyanok is akik óvatosabban. A családom is nagyon el- és befogadó, nyitottak, és könnyedén állnak át az újításaimra. Nekik mindig azt mondom, hogy mindegy a hulladékcsökkentés mértéke, nem számít, hogy mennyi szemeted keletkezik, ha magadhoz mérten sikerült valamennyire is lecsökkenteni azt. A sok kicsi lépés is sokat számít.

Mi a legnehezebb az életmódodban?
A legnehezebb mindig az egyre kritikusabb és egyre apróbb dolgok kiváltása. Ugyanis a ritkán előforduló apróságokra hajlamosak azt mondani, hogy ez csak egy apróság, és rálegyintve elfogadjuk a létezésüket. Jó példa erre, ami ma történt velem. Egy benzinkútnál megálltunk kávézni, természetesen már zsigerből igazi csészében kértem a kávét – ennyi időnk mindig kell hogy legyen, a kávé is jobban esik, és eldobható pohár sem kerül felhasználásra. Tejszínt sem kértem, tudván, azt is kicsi műanyag kapszulában adnák, inkább egyszerűen tejjel kértem, ahogyan itthon is szoktam. DE adtak hozzá egy kicsi falatka kekszet, műanyag csomagolásban. Megkívántam, és arra gondoltam, ez apróság, úgyis évente kétszer iszok csak kávét benzinkútnál. Na az ilyen dolgoknak megálljt parancsolni az igazán nehéz.

Mennyi időd van személyes találkozókat tartani a témában?
Sokaknak ez ad igazi lökést, hogy tudnak róla beszélgetni valakivel, mit hogyan lehet csinálni.
Rendszeresen kapok meghívást különböző rendezvényekre, klubokba, iskolákba, ahol személyesen is találkozni tudnak velem azok akik érdeklődnek a hulladék nélküli élet iránt. Szívesen is találkozok velük, én is szeretem személyesen is megismerni a hasonló gondolkodású embereket. Időm egyébként nem sok marad a munka, a gyerekek, a kutyáim és a kert mellett, de igyekszem minél több ilyen eseményen részt venni.

7 leggyakoribb kérdés, amit kapok csak a jéghegy csúcsa. Ha ennél is több kérdésed lenne az alábbi linkeket felkeresve megkaphatod a válaszokat kérdéseidre.

Andi 🙂

Ha még több hasznos tippet szeretnél olvasni a hulladék csökkentéséről, akkor keresd fel

Van még itt, ami érdekelhet