Tura külterületén félszobányi hulladék

Tura külterületét ismeretlenek teleszemetelték. A településről érkezett első bejelentésben egy tipikusan háztartási hulladékokból álló szemétdombról van szó.

Nem az első eset, hogy külterületi szemétdombokról számolhatunk be. Sajnos ez a leggyakoribb mindegyik hulladéklerakási típusból. Pest megye korábbi bejelentéseit ide kattintva lehet megtekinteni.

A bejelentés szövege
„Sziasztok! Tura külterület. A temető mögötti földes út mentén a temetőtől kb 100 méterre. Ettől a helyszíntől kicsit távolabb ezen a GPS koordinátán található hasonló illegális hulladéklerakat.”

A képen a másik helyszín, ami a bejelentés szövegében található. / Fotó: hulladekvadasz.hu

A bejelentés időpontja: 2018.04.30.

Hulladék jellege: kommunális. építési.

[codepeople-post-map]

A Tura településről érkezett első bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak.

Köszönjük a bejelentést.

Felhívás illegális hulladék bejelentésre!

Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha támogatnád a hulladékvadászok munkáját ide kattintva megteheted.

A település a wikipedia szerint

Tura város Pest megyében, az Aszódi járásban.

Fekvése
Budapesttől 50 km-re, az Alföld és a Mátra találkozásánál, a Galga völgyében fekszik. Síkvidéki település. A város közúton megközelíthető az M3 autópálya bagi lehajtójától induló főúton, illetve a 32. sz. főútról Jászfényszaru irányából (Zsámbok érintésével). Hatvanból egy meglehetősen kátyús úton közvetlenül is eljuthatunk Turára. Tura vasútállomás a villamosított Budapest–Hatvan-vasútvonalon található, így a város vasúti közlekedéssel is elérhető.

Története
A településtől délre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.

Első említése egy 1220-ban keletkezett oklevélen (Váradi Regestrum) Thwra néven említik, amelyben valószínűleg összekeverték Nyírturával. Az első valós említése 1394-ben történt. Az Ákos nemzetség ősi birtoka volt, amit 1425-ben a nemzetség leszármazottja Prodavizi Ördög Miklós Zsigmond királynak adományozott, más birtokokért cserébe. 1438-tól a Rozgonyi család tulajdonába került.

A település vámszedés jogával rendelkezett, bár egy helyen mezővárosként említik nem volt az. 1544-ben, Hatvan eleste után a város török kézre került, de soha nem néptelenedett el teljesen, temploma pedig átvészelte a török időket. Hiába verték szét ugyanis 1594-ben Forgách Simon huszárjai a Hatvan felmentésére érkező török sereget, ezután még évszázados oszmán hegemónia következett. 1633-34-ben a török adóösszeírásában a budai szandzsák pesti náhijéjében szerepel, két adóköteles telekkel. A porta uralma alóli felszabaduláskor 61 család élt itt, az akkori összeírásban szereplő családnevek a mai napig is használatosak.

Igazi benépesülése a 18. századra tehető. A mezőgazdasági tevékenység következtében felvirágzott a kereskedelem, a megtermelt árut Buda, Pest, Miskolc, Hatvan, Vác, Gyöngyös piacain értékesítették. A terület 1740-ben a szomszédos Hévízzel együtt Hévizi Nagy Antal tulajdonába került és a királytól adómentességet kapott. A római katolikus templom anyakönyvét 1702-től vezetik. 1720-ban az adóösszeírásokban 59 adóköteles porta szerepelt.

Bővebben: wikipedia.