Támogasd környezetünk megmentését, a hulladekvadasz.hu üzemeltetőjét, a JÖN Alapítványt.

Eddig több ezer bejelentés hatására több ezer tonna hulladék felszámolásában működtünk közre vagy szerveztünk több száz fős szemétszedési akciókat és váltunk Magyarország legaktívabb környezetvédelmi mozgalmává. Tevékenységünknek azonban komoly költségvonzata is van, amit eddig az alapítvány tagjai saját erejükből finanszíroztak meg. Segítségeddel tovább folytathatjuk a munkánkat.




Banki átutalással ide kattintva.

Felsődobsza külterületén szemétségek

Felsődobsza külterületén “szemétségeket” azaz hulladéklerakatot vélt felfedezni egy arra járó hulladékvadász társunk. A BAZ megyei településről érkezett első bejelentése.

Napról napra egyre több magyarországi helyszínről kapjuk és fogadjuk az illegális hulladéklerakásokkal kapcsolatos bejelentéseket. Lassan már nincs olyan település, ahonnan ne érkezett volna szemétségekkel kapcsolatos állapotjelentés. A korábbiakat a Hulladékvadász nagy-térképén lehet nyomon követni.

A bejelentés szövege
“Tisztelt Hulladékvadászok! Abaújszántó felé vezető úton szemétlerakat az árokban.”

Hulladék jellege: háztartási, autógumi, építési, műanyag, elektronikai.

Felsődobsza helyszínéről beérkezett bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak.

Köszönjük a bejelentést!


Felhívás illegális hulladék bejelentésre!

Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap.  Ha a helyszínre vagy máshova szemétszedési akciókat szerveznél kattints ide.


A település a wikipedia szerint

Felsődobsza község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában, Miskolctól közúton 35 kilométerre északkeletre.

Története
A terület az őskortól lakott, ezt bronzkori leletanyag bizonyítja. Területe egyike a legtekintélyesebb kőkori telepeknek. Az úgynevezett Várdombon a neolit korból származó védmű, földvár-pogányvár maradványai tisztán kivehetőek. Dobsza szláv eredetű név, így valószínű hogy az első lakosai, akiktől a nevét kapta szlovákok voltak, Doza, Dobsa, Dompsa alakban találjuk középkori oklevelekben. A középkorban királyi birtok volt (1219), egyik dombján földvár állt. Dobsza az akkori vizsolyi kerülethez tarzozott. 1332-ben már plébániája volt, Gábor dobszai plébánost említik az 1332–37 évi pápai tizedjegyzékben. A 15. század elején a Dobszai család birtoka, 1427-ben e családnak 22 jobbágy portája volt a községben.

1459-ben a község Csobádi Simon tulajdonában volt, amit (hűtlensége miatt) 1482-ben Szepesi Mihály nyert el. A török hódoltság alatt a törökök kifosztották. A községben 1715-ben csak 2 jobbágy és 2 zsellér család lakott, majd a 18. század közepén települt újra. 1720-ban vízimalmát említik. 1833-ban 118 háza, 907 római katolikus és református lakósa és egy református temploma volt. A falu bortermeléséről volt ismert, földesura a Bárczay és a Máriássy család. 1920-ig a lakosság létszáma 1347 főre emelkedett, majd a községet villamosították, vágóhidat és vízierőművet létesítettek.

Bővebben: wikipedia.