Velem – Festékes vödrök és építési sitt az erdőben
Velem természet lágy ölén elhelyezkedő település, ahova a szemetelők betették a lábukat és összeszennyezték vegyszeres vödrökkel és építési sittel.
Ez egyben a település első bejelentése is, amit továbbítunk az illetékesekhez. Köszönjük a bejelentést.
Vegyszeres, festékes vödrök az erdő árkába. / Fotó: hulladekvadasz.hu
A bejelentés szövege
„Tisztelt Hulladékvadászok! Évek óta gyűlő illegális szemét a Velem-Bozsok bicikliút mentén, a régi Camphill otthon után., egy mély árokban. Tavalyi szóbeli bejelentés ellenére nem szállították el. Az árok Natura 2000 területen található.”
Építési, pontosabban tetőfedő cserép hulladék. / Fotó: hulladekvadasz.hu
A bejelentés időpontja: 2018.05.12.
Hulladék jellege: építési, kommunális.
[codepeople-post-map]
Velem település helyszínéről beérkezett bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak.
Köszönjük a bejelentést!
Felhívás illegális hulladék bejelentésre!
Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha a helyszínre vagy máshova szemétszedési akciókat szerveznél kattints ide.
A település a wikipedia szerint
Velem község Vas megyében, a Kőszegi járásban.
Fekvése
A község Magyarország nyugati határán a Kőszegi-hegység lábánál fekszik, Kőszeg városától 8 km-re. Északkeletre Cák, délkeletre Kőszegszerdahely, délre Bozsok, nyugatra pedig az osztrák határ szegélyezi. A település az Írottkő Natúrpark része.
Története
A község és környéke lakott volt már az újkőkorban is. A tárgyi emlékek legjelentősebb lelőhelye a község feletti 582 méter magas Szent Vid-hegy.
Itt egy, az i. e. 13-11. század idején kialakult, őskori erődített telep maradványait tárták fel, amely a hegyek alján futó kereskedelmi utat felügyelte. A közelben talált réznek és antimonnak köszönhetően kiemelkedő jelentőségű fémfeldolgozó és fémműves telep alakult ki az erődítmény aljában.
A kemencéket és műhelyeket 1896-ban Miske Kálmán kezdte feltárni. Az 1929-ig tartó ásatások egyik leglátványosabb eredménye egy arany diadém volt, amelynek kora i. e. 11-9. századira tehető. Az ásatásokat 1973-tól folytatták a Savaria Múzeum munkatársai. Ekkor a fellegvár mellett a hegy keleti és déli oldalában található teraszokon elhelyezkedő lakóépületek feltárására is sor került.
Másfél napos özönvízszerű esőzést követően 2009. június 24-én a település utcáit elöntötte a Kőszegi-hegységből lezúduló árvíz, elsodorva számos hidat és utat.[3]
Bővebben: wikipedia.
