Szalma környezetbarát felhasználásának módjai
A szalma egészen sokrétű, hasznos alapanyag és eszköz is lehet. A felhasználási módjai, környezetbarát mivoltja megkérdőjelezhetetlen. Bemutatunk párat a komposzt rovatunk részeként.
A szalma a szemtermésükért termesztett növények (vagy szűkebb értelemben csak a gabonafélék) cséplése után visszamaradó szár és szárrészek gyűjtőneve.
A gabonaszalmák között megkülönböztetünk tavaszi (pl. árpa-, zab-) és őszi (búza-, rozs-) szalmát. A tavaszi vetésű gabonaszalma fehérjetartalma nagyobb, mint az őszi vetésűé, ezért állatok (pl. juh) takarmányozására megfelelőbb.
A szalmát ezen kívül gyakran használják istállóban tartott állatok almozására. Az ürülékkel keveredett alom trágyaként (ún. istállótrágyaként) alkalmazható.
A szalma felhasználható fűtésre, tetőfedésre, készülhetnek belőle különféle használati tárgyak (pl. kalap, kosár) valamint papír is, vagy akár kertünkben talajfedésre.
Gondoltad volna? – A szén és a nitrogén különböző arányban van jelen az egyes szerves anyagokban. A szalmában (búza, árpa) például kb. 100-szor annyi szén van, mint nitrogén.
Így kimondottan a talaj kiszáradása ellen, illetve gazosodása ellen védi meg a kiskertek tulaját. De a nagyüzemi, ilyen jellegű felhasználása se ritka, hiszen olcsó alapanyagnak számít. Teljes jogú alternatívája a UV törő fóliának is, amiről mint tudjuk hulladékként végzi elhasználódása után.
Mulcsozás szalmával
A szalmát bármelyik évszakban, 10-20 cm vastagon is kihordhatjuk a veteményesünkbe, konyhakertünkbe. A mulcsozáshoz használt szalmát vastagon kell felvinni, hiszen levegős és könnyed szerkezetű, ha túl vékonyan visszük fel, akkor fény éri a talajt és a gyomok életre kapnak.
A szalmának nagyobb a tápanyagtartalma, és a bomlás is felgyorsul, ha csalánlével locsoljuk meg. A szalma, néhány kedvezőtlen tulajdonsága ellenére fontos mulcsalapanyag, mivel nagy mennyiségben áll rendelkezésre olcsón és jól lehet más anyagokkal is kombinálni.
A szalma mint tüzelőanyag
A felhasználása tüzelőanyagként csak megfelelően szabályozott körülmények között lehetséges. A fűtőanyagként való használata leginkább Dániában terjedt el, a skandináv ország világelső a szalma energiahordozóként való hasznosításában: 2013-ban több mint 5 milliárd kWh áramot termeltek szalmával, amely több mint 15%-át adta a villamosenegia-felhasználásnak. Magyarországon a szalmát a pécsi erőműben is felhasználják, ahol a település távfűtéséhez került a szalmának az elégetésével keletkezett hő. Ennek a folyamata a videóban látható.
Mihez kezdenek az égés után maradó hamuval?
A keletkező hamu magas kálium- és foszfortartalmú, viszont a szénhamuval ellentétben ként nem tartalmaz, ezért kiválóan alkalmas műtrágya helyettesítőként, a termőföldek tápanyag-visszapótlására, mint természetes termésnövelő anyag. A rostélyhamu emellett a savanyú talajok lúgosítására is megoldást jelent. Az erőműben keletkezett mennyiség az erre szerződött gazdák földjeire kerül majd talajjavító anyagként.
A szalma egy ezerarcú alapanyag, aminek a megfelelő felhasználása mint a gazdaság, mint a közösségek érdekeit szolgálja.
Forrás: wikipedia.