Mikroműanyag szennyezett az Ipoly és a Rába

Tennél, de nincs időd a szemétdombok eltakarítására? Támogass minket és elvégezzük helyetted a piszkos munkát! Támogatom a munkátokat!

Mikroműanyag szennyezett lett a Duna két mellékfolyója az Ipoly és a Rába is – derült ki  Magyarország felszíni vizeit vizsgáló a projekt eredményeiből.

A közlemény szerint az Ipolyban köbméterenként 1,7, míg a Rábában 12,1 mikroműanyag részecskét mutattak ki egy független laboratóriumban. A mérések eredményeiről csütörtökön, a Nemzetközi Duna Nap alkalmából szervezett budapesti környezetvédelmi konferencián számoltak be a független laboratóriumokat működtető és a projektet koordináló Wessling Hungary Kft. szakemberei.

A műanyaghulladékok jelentős része bekerült a természetes ökoszisztémákba, ahol nem bomlottak le. Viszont a fizikai-kémiai hatások, elsősorban UV-sugárzás következtében a műanyagok szerkezete aprózódik, így 5 milliméternél kisebb, úgynevezett mikroműanyagok jönnek létre.

Wessling Hungary Kft. szakemberei a Tisza mérése közben. / Fotó: hu.wessling-group.com

Wessling Hungary Kft. szakemberei a Tisza mérése közben. / Fotó: hu.wessling-group.com

Az Ipoly mikroplasztik-tartalma viszonylag kicsinek mondható, hiszen itt mindössze 1,7 részecske jelent meg egy köbméter vízben. Ez vélhetően köszönhető annak is, hogy a folyó többnyire nemzeti parki területeken, ipari és kommunális behatásoktól viszonylag elzártan kanyarog. A folyó átlagos vízhozamával kalkulálva durva becslésként elmondható, hogy még így is akár 3 millió mikroplasztik részecskét szállíthat naponta. Az Ipoly mikroplasztik összetétele vegyes, az elterjedtebb anyagtípusok (például polipropilén) és kisebb mennyiségben gyártott műanyag is kimutatható volt – olvasható a közleményben.

A közlemény felidézi, hogy a tiszai vizsgálatok során Dombrádnál a 300 mikrométernél nagyobb műanyagok darabszáma 4,9 volt egy köbméter vízben. A Tisza-tóból származó mintában 23,1, míg a Tisza-tavat tápláló Eger-patakból és a Tisza tiszafüredi szakaszából 9,5-9,9 100 mikrométernél nagyobb részecske jelent meg egy köbméter vízben. A kimutatott műanyagok jellemzően a széles körben felhasznált polietilén, polipropilén és polisztirol anyagból álltak.

A környezetbe kerülő hatalmas mennyiségű műanyagból az élőlények szervezetébe káros vegyületek szivárognak, ami már önmagában is nagy veszélyt jelent. Mindez fokozottan érvényes a mikroműanyagokra, amelyek a környezeti előfordulásuknál jóval koncentráltabb formában juttatják a szennyezőanyagokat az élőlények szervezetébe. Felhívják a figyelmet arra, hogy az 5 miliméternél kisebb mikrorészecskék már most hatalmas globális kihívást jelentenek.

Mikroműanyag szennyezett többségében minden olyan folyó, ami mellett emberi tevékenység folyik.

Európában a jelenlegi tanulmányok szerint köbméterenként 10-20 mikroműanyag részecske található a vizekben. A mikroműanyagok emberi tevékenység következtében kerülnek a természetbe, így a legjobb védekezés ellenük a megelőzés, a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás.

Forrás: MTI

Ez is érdekelhet: