Körös ártér hulladékkal szennyezett szakasza Öcsödnél
A Körös ártér hulladékkal szennyezett szakaszára lelt arra járó helyi hulladékvadászunk. Ezt a hulladékot nem a folyó, hanem a szemetelők hordták oda.
Ez egyben Öcsöd településről érkezett első bejelentés is, amit természetesen továbbítunk az illetékeseknek.
A bejelentés szövege
„Tisztelt Cím! Háztartási és egyéb hulladék a Körös-Maros nemzeti parkban az öcsödi Álomzugban.”
A bejelentés időpontja: 2018.07.19.
Hulladék jellege: háztartási, elektronikai.
Helyszín/GPS: 46°55’15.9″N 20°22’24.1″E
[codepeople-post-map]
A Körös ártér helyszínéről kapott bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak.
Köszönjük a bejelentést!
Felhívás illegális hulladék bejelentésre!
Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha a helyszínre vagy máshova szemétszedési akciókat szerveznél kattints ide.
A település a wikipedia szerint
Öcsöd nagyközség Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Kunszentmártoni járásban.
Fekvése
Kunszentmárton és Békésszentandrás között található, Jász-Nagykun-Szolnok megye déli részén a Hármas-Körös mellett. Vasútvonal nem érinti, de a településen áthaladó 44-es főút mind Kecskemét, mind Békéscsaba irányából jó elérhetőségi lehetőséget biztosít.
Folyami átkelőhely, északi irányban közút köti össze a megye északabbra fekvő vidékeivel, mely a Körös-hídon halad át.
Határa gyengén tagolt, alacsony, ármentes síkság, melybe a Körös elhagyott-kiszáradt folyómedrei és a tájból kiemelkedő kunhalmok visznek változatosságot. Eredetileg élővíz mellett, a Körös egyik éles kanyarulata mentén települt, mely a folyó szabályozása óta holtág. A Körös hullámtere természetvédelmi terület, a Körös-Maros Nemzeti Park része. Háborítatlan erdői, ártéri legelői, lefűződött, levágott holtága nemcsak tájképileg festőiek, hanem biztonságos élőhelyet jelentenek számos védett és ritka növénynek és állatnak is.
Története
Öcsöd a váradi Regestrumban már mint falu szerepel 1217-ben. Ezt az első települést valószínűleg a tatárjárás pusztította el. 1421-ben Zsigmond király Öcsöd pusztát a Neczpáliaknak és a velük rokonságban álló Bethleneknek adományozta.
A Neczpáli család kihalásával Öcsöd egyedül a Bethleneké lett. A puszta újból benépesült, egy 1555-ös összeírás már adózó községként említi. Ezt a második falut a török háborúk pusztították el és a 17. század elejéig csupán romokat jelent.
Forrás: wikipedia.