Warning: call_user_func_array() expects parameter 1 to be a valid callback, function 'hueman_remove_font-awesome' not found or invalid function name in /home/vfrtyr/public_html/hulladekvadasz.hu/wp-includes/class-wp-hook.php on line 324
Interjú Szutor Ferenc balatoni hajóssal, a Porthole.hu szerkesztőjével - Hulladekvadasz.hu

Interjú Szutor Ferenc balatoni hajóssal, a Porthole.hu szerkesztőjével

Interjúnkban Szutor Ferenc, balatoni hajóst, a Porthole.hu szerkesztőjét kérdeztük hogyan viszonyul egy magyarországi hajós a környezetvédelemhez.

Ez az interjú nem is lehetne aktuálisabb, hiszen manapság, szinte mindennap hallani vizeink globális hulladékszennyezéséről. Az interjú rovatunkban egy újabb személlyel ismerkedhetünk meg, aki szívén viseli a környezet védelmét.

Balatoni vizeken a Postás névre keresztelt vitorlás. / Fotó: Cserta Gábor

Balatoni vizeken a Postás névre keresztelt vitorlás. / Fotó: Cserta Gábor

Milyen a magyar hajósközösség viszonya a környezetvédelemmel?
Én alapvetően vitorlásközösségre látok rá. Véleményem szerint azok az emberek, akik a kedvüket lelik a természetben jellemzően vigyáznak is rá. Biztosan lehetne növelni a környezettudatosságot, erre irányuló programokkal, de a hajós közösségben alapvető szándék a környezetvédelem.

Mit gondol a világ vizeit szennyező mikrohulladékról?
Sajnos ez komoly probléma. Én magam is beszélgettem dél-afrikai emberekkel, akiknek az élőhelyüket árasztja el a szemét. A világ vizeinek szennyeződése sajnos aggasztó, de mivel tőlünk messze van, ezért kevés figyelem összpontosul rá. Sajnos a műanyag nem bomlik le, addig őrlődik amíg mikro méretű szennyeződés lesz belőle, ami aztán visszakerül az élő szervezetekbe. Úgy tudom Amerikában(?) már betiltották azokat a tisztálkodó és kozmetikai szereket, melyekben apró műanyag golyócskákkat tartalmaznak. Jó lenne felhívni a magyar lakosság figyelmét is, hogy lehetőleg kerüljék ezeket készítményeket. Még jobb lenne ha nálunk is betiltanák őket.

A hajózás Ön szerint lehet környezetszennyező?
Minden lehet környezetszennyező, nyilván a hajózás is. Ha nem megfelelően kezeljük keletkezett szennyvizet, ha belsőégésű motorok üzemeltetésekor nem figyelünk az esetleges szennyezésekre. Ha a hajón termelt szemetet nem gyűjtjük megfelelően.

Szutor Ferenc és csapata versenyzés közben a Klasszikus Kupán. / Fotó: Cserta Gábor

Szutor Ferenc és csapata versenyzés közben a Klasszikus Kupán. / Fotó: Cserta Gábor

Megjegyzem a Balatonon a hivatalos szabályozás szerint belsőégésű motort csak a kikötőből való ki/beállásra illetve vészhelyzet esetén szabad használni. Ennek is köszönhető, hogy az elektromos hajózás az utóbbi években egyre elterjedtebb a tavon. Persze kiskapuk mindig vannak, és évről évre több „vízitaxi” kerül tóra, melyek jellemzően az Adriáról felhozott nagy motoros yachtok. Sajnos a jogalkotók láthatólag nem foglalkoznak ezzel a jelenséggel.

A hazai vizeink tisztaságáról mi a véleménye?
Sajnos nem ismerem annyira a vizek általános állapotát, hogy véleményt tudjak róla mondani. 1-2 éve valamelyik hír portál vizsgálta a Duna minőségét és a Margitsziget partját fürdésre alkalmasnak találta. A Balaton vize évek óta kiváló minőségű. A Limnológiai intézet szerint idén is minden rendben van vele. Jelenleg inkább az jelenti a gondod, hogy az igen tiszta vízben a napfény mélyre hatol, ezért hínárosodik a tó. Persze ez inkább csak kellemetlen, valódi problémát nem okoz. Ha néha egy-egy strandon fel is üti a fejét valamilyen fertőzés, az mindig lokális és a vízben fürdőző emberek okozzák. Minden évben hallunk 1-1 Calicivírus-fertőzésről, de erről tudni kell, hogy nagyon rövid ideig marad életen a vírus a vízben, így a fertőzött terület igen kicsi és hamar meg is szűnik.

Többféle víztisztítási módszerről hallottunk. Ismerik, használják a Seabint?
Ismerem ezt a módszert, illetve úgy tudom van ennek manuális kézi változata is. A Balatonon tudtommal nem használják ezt a módszert, aminek elsődleges oka, hogy nem nagyon van rá szükség. A partmentén vagy a kikötőkben igen ritka az, hogy ilyen jellegű nagy szennyeződés legyen a tóban.

Egy-egy nejlonzacskót vagy pillepalackot elfújhat a szél, de ezt jellemzően kiszedjük. „Tömeges” szemetelés vagy szennyeződés legfeljebb stradok közelében lehet, főleg akkor, ha erősebben és vízirányba fúj a szél. Ilyenkor még tóközépen is lehet találkozni elszabadult strandlabdákkal, gumimatraccal, polifoammal. Ezeket (ha csak egy mód van rá) kimentjük a vízből. Egy vitorlással nagy szélben nem triviális a manőverezés, első pedig nyilván a legénység és a hajó biztonsága.

Szutor Ferenc hajóján. / Fotó: Leiner András

Szutor Ferenc hajóján. / Fotó: Leiner András

Milyen típusú felépítésű hajót ajánl olyanoknak, akik megismerkednének ezzel a sporttal?
Akik most ismerkednek a vitorlázással és valóban vitorlázni, nem pedig hajóról strandolni szeretnének, azoknak kishajót ajánlanék. Olyan uszonyos vitorlást, amin érezni lehet a szelet, ahol közel van a víz, amit egy-két ember kényelmesen elnavigál. Strandkatamaránok, Laserek, Kalózok. Kisebbeknek Optimist. Ezek kishajók papír nélkül kibérelhetők (megfelelő időjárási körülmények között). Aki egy ilyen hajón tapasztalja meg a szél erejét, a hullámokat, a vitorlázás adta szabadságot, annak ez meghatározó élmény lesz, és később is ezt az élményt fogja keresni a nagyobb hajókon is. Aki egyből nagy, tőkesúlyos hajóba ül, annak kimarad ez a lépcső, pedig utólag nehezen pótolható.

A Porthole.hu -t pár mondatban bemutatná az olvasóknak?
A Porthole hajósportált 2010-ben alapítottuk egy barátommal Gerő Andrással. A Porthole papírmagazin internetes megfelelője volt, de igazodva a tartalomfogyasztási szokásokhoz, néhány éve már csak digitálisan érhető el. Fontos számunkra vitorlás és hajós közösségek támogatása, beszámolók túrákról, kikötői eseményekről, versenyekről. Nem csak a portálon, hanem Facebookon is aktívan jelen vagyunk, a portál saját csatornája mellett egy nyitott csoport mindazoknak, akik túracélpontokat keresnek, vagy javasolnak. Olvasóinkat heti hírlevélben is tájékoztatjuk a fontos eseményekről, versenyeredményekről.

Köszönjük Szutor Ferenc balatoni hajósnak, a Porthole.hu szerkesztőjének az interjút.

You may also like...