Galgagyörk mezején 2-3 konténernyi hulladék

Galgagyörk mezején – a bejelentő szerint – közel 2-3 konténernyi illegálisan lerakott hulladék található. Lehangoló ez a környezetpusztítás külterületeinken.

A település első bejelentése mindenféle szempontból szomorúsággal tölt el bennünket, hiszen egyre gyakrabban kapunk hasonló bejelentéseket.

Lassan kijelenthetjük, hogy külterületeink a XXI. század illegális szeméttelepeivé váltak – szerk.

A bejelentés szövege
“Tisztelt Hulladékvadászok! 2-3 konténert biztos megtöltene… és a növényzet által benőve még egyszer ennyi van itt, Galgagyörkön. Köszönettel.”

A bejelentés időpontja: 2018.07.25.

Hulladék jellege: háztartási.

Helyszín/GPS:  47.755279, 19.386316

[codepeople-post-map]

A Galgagyörk helyszínéről beérkezett bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak.

Köszönjük a bejelentést!

Felhívás illegális hulladék bejelentésre!

Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha a helyszínre vagy máshova szemétszedési akciókat szerveznél kattints ide.

A település a wikipedia szerint

Fekvése
Galgagyörk a Cserhátban, a Galga patak mellett, Budapesttől 50 km-re helyezkedik el. Az M3-as autópálya felől az Aszódot Balassagyarmattal összekötő közúton vagy vasúton – az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalon – érhető el a Galgamácsa és Püspökhatvan között fekvő település.

Története
A községet 1484-ben említette először oklevél, Gerge néven. A falu eredetileg a Széchy család ősi birtoka volt, majd 1540 körül királyi adományként Werbőczy István tulajdonába került. A török megszállás alatt lakói elmenekültek és csak a 17. században tértek vissza. Az 1683-as esztendőben lakott helységek között írták össze. Az összeírások során az 1715-ös év nevezetes dátum, ugyanis a nyilvántartásban 18 szlovák vezetéknév is megjelent a magyar mellett. A szlovák ajkú lakosság betelepülése a Rákóczi szabadságharc után 1711-1723 között volt a legjelentősebb. Ennek köszönhető talán az is, hogy az 1720-as összeírásban Tót-Györkként a nemes községek között szerepelt a falu. Az 1754-es adatok szerint a település birtokosai Egry István, Horváth János, Jeszenszky Gábor, Darvas Gábor és Raicsán Sámuel. A falu lakossága 1760-ban 72 családra növekedett. A helyi lakosság nagy része szlovák ajkú volt.

Galgagyörk néven 1900-tól ismert. A 19-20. században a megyére jellemző kis- és középnemesi családok birtokolták, mint a Tahy, Gosztonyi, Doblhoff, Kálnoki-Bedő család, akiknek kúriái a mai napig meghatározzák a település arculatát.

Forrás: wikipedia.