Lovasberény kultúrmocska a 811 út mellékútján
Lovasberény község külterületi kultúrmocskára lett figyelmes a bejelentő a 811 út mellékútján, ahol hűtőszekrénytől kezdve minden van.
Ez egyben a településről érkezett első bejelentés is. Köszönjük!
A bejelentés szövege
“Tisztelt Hulladékvadászok! Hűtő, tévé képcső, lomb és háztartási hulladék, amit el tudsz képzelni.”
A bejelentés időpontja: 2018.08.02.
Hulladék jellege: háztartási, elektronikai, üveg, vegyi.
Helyszín/GPS: 47.329433, 18.573968
[codepeople-post-map]
Lovasberény kultúrmocskának helyszínéről érkezett bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak.
Köszönjük a bejelentést!
Felhívás illegális hulladék bejelentésre!
Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha a helyszínre vagy máshova szemétszedési akciókat szerveznél kattints ide.
A település a wikipedia szerint
Fekvése
Lovasberény a Velencei-hegység északi lábánál fekszik. Megközelíthető a Székesfehérvár–Bicske (811-es főút) útvonalon, vagy a Csákvár–Velence útvonalon.
Története
A Vértes déli és a Velencei-hegység északi nyúlványai között elterülő termékeny sík- és dombvidéket, amelyet a Rovákja-patak szel át, a Krisztus születése előtti 2. évezredben már gondolkodó, alkotó népek lakták. A bronzkorban Mihály-vár és térségét népesítették be, de a kelták és a rómaiak településnyomai, temetői is megtalálhatók a település mai határában. A község neve egy 1302-ben kiadott oklevélben bukkan fel Lowazberen (Lovászberény) alakban. A Lovas-Berény településnév a 17. század végén állandósult. Határa a 9- 10. század fordulójától kezdve a Csák nemzetség ősi szállásterületéhez tartozott. 1332-ben már templomos hely, a 15. században pedig a Buzlai család birtoka. Buzlai Mózes a század utolsó évtizedeiben átépíttette, megnagyobbíttatta a templomot, és VIII. Ince pápától 1484-ben az itteni Szent András-egyház búcsúengedélyt kapott.
A török hódoltság első évtizedeiben a falu elnéptelenedett, csak 1637-ben népesítették be újra a Tolna megyei Bikácsról érkezett református magyarok. A 17. század végéig a református családok száma meghaladta a hatvanat, és a község népessége már meghaladta a háromszáz főt. Újjáépítették a falut, megkezdték a földek művelését, és birtokba vették a korábbi római katolikus templomot. A 18. század első évtizedeiben Lovasberény benépesítése újabb fordulatot vett. Morvaországból zsidók érkeztek, Közép-Németországból, a Hessen-Kassel tartománygrófság területéről harminc római katolikus család telepedett meg. Ettől az időszaktól kezdve vallásában, kultúrájában, szokásaiban vegyes népesség élt a községben. Az izraeliták száma a 19. század közepéig folyamatosan növekedett, meghaladta az 1200 főt. Miután a szabad királyi városokban is letelepedhettek, számuk gyors ütemben csökkent.
Forrás: wikipedia.