fbpx

Ikervár hulladéklerakata a szélkerekek mellett

Tennél, de nincs időd a szemétdombok eltakarítására? Támogass minket és elvégezzük helyetted a piszkos munkát! Támogatom a munkátokat!

Ikervár község illegális hulladéklerakata került célkeresztjébe egy arra járó hulladékvadásznak – a bejelentése szerint – a szélkerekektől balra.

Ez egyben a település első bejelentése is egyben. Köszönjük.

Ikervári külterület, a mező előttünk, és még közelebb a hulladéklerakat. / Fotó: hulladekvadasz.hu

Ikervári külterület, a mező előttünk, és még közelebb a hulladéklerakat. / Fotó: hulladekvadasz.hu

A bejelentés szövege
“Tisztelt Hulladékvadászok! A szélkerekektől balra a földút bal oldalán hosszan.”

A bejelentés időpontja: 2018.08.18.

Hulladék jellege: kommunális.

Helyszín/GPS: 47.225583, 16.918028

[codepeople-post-map]

Ikervár község helyszínéről érkezett bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak.

Köszönjük a bejelentést!


Felhívás illegális hulladék bejelentésre!

Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha a helyszínre vagy máshova szemétszedési akciókat szerveznél kattints ide.


A település a wikipedia szerint

Ikervár község (egykor mezőváros) Vas megye Sárvári járásában.

Fekvése
Szombathelytől 25 km-re keletre, Sárvártól 8 km-re délre, Sótonytól 5 km-re nyugatra, Rumtól 10 km-re északra, a Rába folyó bal partján fekszik.

Története
Területén már a késő bronzkorban éltek emberek, ezt bizonyítja a Rába partjából itt előkerült edény, mely a sárvári múzeum tulajdona. A községhez közel a Rába és a Herpenyő patak árterében őskori földvár állt, melynek közelében római kori téglák és edénytöredékek kerültek elő. A Fazék dombtól keletre a Herpenyő mellett szintén római épületek maradványai figyelhetők meg. A település területét a honfoglalás után magyarok lakták, ezt az 1987-ben itt megtalált 9–11. századi temető gazdag leletei bizonyítják. A Rába két partján már a 11. században állott itt egy-egy kisebb méretű királyi vár, ahol Salamon király 1073 karácsonyát töltötte és itt kötött békét Géza herceggel. A vár ekkor a király kedvelt udvarháza lehetett, ahonnan gyakran indult vadászatra a Rába vadban gazdag árterületeire. 1532-ben a török elfoglalta a várat, a 15. századi templomot lóistállónak használta.

A Rákóczi-szabadságharc alatt Heister tábornok foglalta el a települést. Ikervárt a Batthyányak 1780 körül vásárolták meg, a kastélyt a 18. század végén gr. Batthyány József hercegprímás építtette fel. Ezután a család kedvelt tartózkodási helye lett, ahol gr. Batthyány Lajos miniszterelnök gyermekkorát töltötte. 1839-ben itt kezdte meg működését gr. Batthyányi Alajos cukorüzeme. 1910-ben 2033 magyar lakosa volt, ekkor Vas vármegye Sárvári járásához tartozott. 1848. június 13-án a Vasvármegyei Nemzetőrség zászlaját Ikerváron avatta fel Batthyány Lajos felesége, Zichy Antónia grófnő.

Bővebben: wikipedia.