Sobor község: hulladék az út mentén

Sobor községből is megérkezett az első illegális hulladéklerakásról szóló bejelentés, ami éppen egy mező kellős közepén van.

A Győr-Moson-Sopron megyei település se kerülhette el a végzetét. Itt is lecsaptak a szemetelők.

Az ismeretlen tettes konkrétan a mező közepére behordott egy kibelezett hűtőt. / Fotó: hulladekvadasz.hu

A bejelentés szövege
“Tisztelt Hulladékvadászok! Bringázas közben láttam meg! Az úttól 30 méterre a fák alatt. ”

A bejelentés időpontja: 2018.08.17.

Hulladék jellege: elektronikai.

Helyszín/GPS: 47.461694, 17.351694

[codepeople-post-map]

Sobor község helyszínéről érkezett bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak.

Köszönjük a bejelentést!

Felhívás illegális hulladék bejelentésre!

Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha a helyszínre vagy máshova szemétszedési akciókat szerveznél kattints ide.

A település a wikipedia szerint

Sobor község Magyarországon, Nyugat-Dunántúl régióban, Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.

Fekvése
Sobor a Rábaköz déli részén, a Rába partján, Győrtől 47 km-re délnyugatra, Szanytól 7 km-re keletre található. A településre két irányból lehet bejutni: Tét vagy Csorna felől Egyed községen át, Szany felől pedig Rábaszentandráson keresztül. A falut keletről a Rába határolja, északnyugati szélén pedig a Tákó-patak – hivatalos nevén a Sebes-Sobori-csatorna folyik.[3] A Rába áradása ellen magas, széles töltés védi, az eszteru,[m 1] amelyen, ha kinyitják a sorompókat, akár autóval is lehet közlekedni.

Története
Az első oklevél, amely a falu nevét (Sobur) említi, 1314-ben kelt, s arról tudósít, hogy „Osl nembeli Lőrinc” visszakapta Kőszegi Kakas Miklóstól. A 16. században rövid ideig az Arany-balladából is ismert enyingi Török Bálint birtokolta, de 1549-ben a törökök elpusztították.

A 18. századtól sorsa összefonódott a szomszédos Egyed községével: előbb a Festetics család tulajdonába került, majd a 19. század közepén a Batthyányaké, a század végén pedig Stern (1885-től Egyedi) Artúré lett. A 18-19. században a soboriak (helyi tájszólással „sobriak”) főleg állattenyésztéssel és halászattal foglalkoztak, de vízimalmaik is voltak a Rábán.[5] Az Egyedre vivő országút mellett terül el a hajdan makkoltató disznótartás céljából telepített erdő, a Pagony. Itt volt kanász, innét származott el Pap István, a 19. századi hírhedt betyárvezérnek, Sobri Jóskának az apja.[5]

Az 1848–49-es szabadságharcban nyolc sobori katona harcolt. Az első világháborúban harmincketten, a másodikban huszonhárman haltak meg a falu lakói közül.

Forrás: wikipedia.