Pusztazámor napraforgótáblája mellett építési hulladék
Pusztazámor napraforgótáblája mellett illegálisan lerakott építési hulladékot vadászott le egy arra járó hulladékvadászunk.
Gyakori jelenség, hogy külterületekre hordják ki a településükről több kilométereken át az építési hulladékot egyes szemetelő személyek. Vajon tényleg megéri nekik? Agyrém! ez egyben a település első bejelentése is, amit továbbítunk az illetékes önkormányzatnak.
A bejelentés szövege
“Tisztelt Hulladékvadászok! Üdvözlöm! Pusztazámor külterületén található a mellékelt kupac szemét. Ha a szemétteleptől a falu irányába jönnek, akkor az S kanyar előtt balra kell felkanyarodni. Kb 100 méter múlva a bal oldalon lesz. Feljebb egy T elágazást követően, 10 m balra, festékes vödrök vannak.”
A bejelentés időpontja: 2018.08.14. – A bejelentés közel 4 héttel később publikáltuk, aminek oka itt olvasható.
Hulladék jellege: építési, vegyi hulladék.
Helyszín/GPS: 47.387848, 18.787057
[codepeople-post-map]
A Pusztazámor napraforgótáblája melletti építési hulladék helyszínéről érkezett bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak.
Köszönjük a bejelentést!
Felhívás illegális hulladék bejelentésre!
Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha a helyszínre vagy máshova szemétszedési akciókat szerveznél kattints ide.
A település a wikipedia szerint
Pusztazámor község Pest megyében, az Érdi járásban, Budapesttől 28 km-re található.
Fekvése
Pusztazámor Mezőföld északi részén, a Pusztazámor-sóskúti pannon rögvidék 150–215 méterrel a tengerszint felett, kavicstakaróval borított dombvidékén található, a Zámori-patak völgye felett,Budapesttől délre, az Etyeki-dombság lankái és az Érd-tétényi plató között, a Zámorhegy lábánál, a Zámori-patak két oldalán.[4] Főként szántóföldje, gyümölcsösei és szőlőterületei vannak.
Története
1559-ben vették először nyilvántartásba: „Zámor puszta, Sóskút falu közelében, ráják nélkül…”, majd 1580-ban haszonélvezője Karagöz bin Haszán tímár-birtokos volt. 1950-ig a Fejér vármegyei Váli járáshoz tartozott, majd a Budai járás része lett, 928 ha területével.
Nevezetességei
- A XVIII. században épült zámorhegyi remeteség
- Barcza-kastély
Forrás: wikipedia.