Szentistván és Négyes között zsákos hulladéklerakat

Tennél, de nincs időd a szemétdombok eltakarítására? Támogass minket és elvégezzük helyetted a piszkos munkát! Támogatom a munkátokat!

Szentistván és Négyes közt zsákos lerakat lett figyelmes egy arra járőröző hulladékvadászunk, de vajon tényleg illegális hulladéklerakat?

A képekből ítélve olyan érzésünk van, mintha valaki összegyűjtötte volna a környéken a szemetet és otthagyta. Utánajárunk!

A bejelentés szövege
„Tisztelt Hulladékvadászok! Négyestől pár kilométerre kommunális szeméttel megrakott vadetető. Helyszíne: 47.730025, 20.697438”

A bejelentés időpontja: 2018.08.29. – A bejelentés közel 4 héttel később publikáltuk, aminek oka itt olvasható.

Hulladék jellege: háztartási, építési.

Helyszín/GPS: 47.730025, 20.697438

[codepeople-post-map]

Szentistván és Négyes közötti helyszínről érkezett bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak.

Köszönjük a bejelentést!


Felhívás illegális hulladék bejelentésre!

Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha a helyszínre vagy máshova szemétszedési akciókat szerveznél kattints ide.


A település a wikipedia szerint

Szentistván nagyközség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Mezőkövesdi járásban. A Bükk-vidék és az Alföld találkozásánál helyezkedik el, a 3. számú főútvonaltól, autópályától délre, pár kilométerre.

Története
A község határában 4-6000 éves leleteket is találtak, melyek itt élő emberekre (dákok, szarmaták) utalnak. A mondabeli Csörsz árok nyomai is fellelhetők.

Az Ákos nemzetségbeli Ernye bán fia, István nádor 1315 tájt Szent István tiszteletére építtet itt templomot. A községet is erről nevezték el, mai neve 1396-ban Senth Isthuán alakban volt ismeretes. A török többször feldúlta, olyannyira, hogy az 1641-es összeírás alkalmával lakatlan volt a vidék. Igazán csak II. Rákóczi Ferenc szabadságharca után népesedett be. Szentistván egészen 1945-ig megmarad az egyház, az egri káptalan birtokában.

A krónikák, történetírók nem jegyeztek fel a településről jelentős történelmi eseményeket.

Forrás: wikipedia.

Iratkozz fel a Hulladékvadász Hírlevélre!Feliratkozom!