Az emberi széklet is mikroműanyaggal szennyezett

A legújabb kutatások szerint az emberi széklet is mikroműanyagokkal szennyezett. A globális műanyagprobléma mindenhova elér.

A mikroműanyagok lassan a bolygó minden pontján feltűnnek, már nem csak a tengerben, hanem az állatok szervezetében is felhalmozódtak. Egy új kutatás szerint pedig az ember sem kivétel ez alól.

Mikroműanyag szennyezett a Ipoly és a Rába is – képre kattintva elérhető a cikk.

Korábban a tudósok már kimutatták a mikroműanyagok jelenlétét a madarakban, halakban és bálnákban is, így nem okozott számukra meglepetést, hogy az emberi szervezetben is megtalálták.
Egy kisebb tanulmány során nyolc önkéntes székletét vizsgálták meg, mind a nyolc ember ürülékében találtak apró műanyagokat.

Az eredmények ezzel igazolták a kutatók azon feltételezését, hogy a mikroműanyagok távoli helyekre is eljutottak már, így az ivóvízbe, sörbe, konyhasóba, illetve a tengeri herkentyűkbe. A helyzet következményei egyelőre azonban kérdésesek, nem tudni, hogy mennyire károsítják az egészségünket a mikroszkopikus szennyeződések.

Ez az első, hogy bizonyították: már az emberi szervezetbe is bekerültek a mikroműanyagok. A kutatás ugyan kisméretű volt, mégis figyelmeztető értékkel bír és megindíthatja az arra vonatkozó vizsgálatokat is, hogy az emberi egészségre milyen hatással lehet az ilyen anyagok jelenléte. Illetve talán a mikroműanyagok útját is felderítik, így arra is választ kaphatunk, hogy hogyan kerülnek végül a testünkbe.

Az élelmiszerek csomagolásáról például szakadhatnak le apró darabok, de mindennapi életünkben rengeteg más esetben is érintkezünk műanyagokkal. Kérdés, hogy mik lehetnek az emberi széklet szennyezettségének az okai. Elképzelhető az, hogy az élelmiszer-csomagolásról vagy a levegőben repülő porból az ételre eső mikroműanyag okozza.

Egyelőre az sem tisztázott, hogy a műanyag részecskék, amelyek az emberi haj szélességénél ötször kisebbek, bejuthatnak-e a véráramba, nyirokrendszerbe vagy akár a májunkba is.
Chelsea Rochman, a Torontói Egyetem ökológusa, aki a mikroműanyagok halakra való hatását kutatja, úgy gondolja, hogy az új kutatás eredményei sem meglepők. A National Geographicnak elmondta, hogy az adatok bizonyítják: „a saját szemetünket esszük”.

A rossz hulladékgazdálkodás miatt ugyanis visszakerül a tányérunkra az, amit egyszer már kidobtunk és így válhat az emberi széklet is szennyezetté.

Minden egyes évben 8 millió tonna műanyagszemét kerül az óceánokba, ezek legtöbbje egyszer használatos műanyag. A part közelében a nap és a hullámok rizsszem méretűre darabolják a hulladékot, majd az tovább töredezik még apróbb részekre. Az édesvizek sincsenek biztonságban, a poliészter és akril ruhák darabjai a mosással kerülnek a természetes vizekbe.

Műanyaghorror az állatvilágban – kattints a képre a cikk eléréséhez.

A tengeri élőlények, a legkisebb planktonoktól a leghatalmasabb bálnákig, elfogyasztják ezeket a műanyagokat, ez pedig sokszor a pusztulásukat okozza. Eddig több mint 114 vízi élőlény szervezetében találtak mikroműanyagokat, a vizsgálatok pedig azt is kimutatták, hogy a szaporodóképességükre és a májukra is káros hatással voltak a részecskék. Philipp Schwabl, a tudós orvos, aki az új kutatás során az emberi székletet elemezte, azt mondta, hogy mindenki sejtette: az emberi testben is ott vannak a mikroműanyagok.

„Azt viszont eddig még senki sem vizsgálta, hogy a bélrendszerbe is bekerülnek-e” – tette hozzá a bécsi Orvostudományi Egyetem gasztroenerológusa, aki reméli, hogy eredményeiket novemberben publikálhatják. A tanulmányt pedig egy nagyobb csoporton is szeretnék megismételni.

Most három férfi és öt nő vett részt a vizsgálatban, 33-tól 65 éves korig. Az alanyok hét különböző európai országból származtak, egyikük pedig Japánból jött. Egy hétig vezették az étkezési naplójukat, majd székletmintát adtak. Mindannyuk mintájában volt műanyag.

A naplókból lehetett következtetni arra is, hogy ez a műanyag honnan származhat. A nyolc alanyból ketten naponta rágóztak, hatan pedig tenger gyümölcsét fogyasztottak, de mindannyiukra igaz volt, hogy műanyagba csomagolt ételeket is ettek, illetve PET-palackból ittak. Persze ennyiből még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, Schwabl szerint is további kutatásokra van szükség.

Az ausztriai Környezetvédelmi Ügynökség a mintákból tíz különböző típusú műanyagot azonosítottak, kilenc az ismert fajtákból (PET-palack, polipropilén, élelmiszer-csomagolás, szintetikus ruhák) származott. Egy-egy székletminta átlagosan 20 darab műanyag részecskét tartalmazott, amelyek 50-500 mikrométeresek voltak (összehasonlításképpen: az emberi haj nagyjából 100 mikrométer vastag).

Richard Thompson, a Plymouth-i Egyetem tengerbiológusa szerint meglepő a székletben talált műanyag mennyisége, több mint amit ő a tenger gyümölcseiben talált műanyagok mennyisége alapján várt. Ezért ő úgy gondolja, hogy az ételek csomagolására is oda kell figyelni, de az sem kizárt, hogy a szőnyegek, függönyök és ruhák elemei kerültek az ételbe.

Az emberi széklet mikroműanyag szennyezettsége komolyabb mint hinnénk. Egy olyan jövőképet jósolhat, amibe jobb nem belegondolni. Már csak egy kérdés merül fel bennünk: Hagyjuk ezt?

Forrás: National Geographic