Csongrád hulladékkal megtelt külterületi árkai

Csongrád településének illegális hulladékkal megtelt külterületi árkairól kaptunk bejelentést helyi hulladékvadászunktól.

A képek magukért beszélnek. Jól kivehető, hogy a területen található vízelvezető árkokat egyesek kommunális hulladékuktól való megszabadulásra használják. Ez egyben a Csongrád megyei település első bejelentése is.

Egy nagy halom kommunális hulladék az vízelvezető árok és az aszfaltos út között.

A bejelentés szövege
„Tisztelt Hulladékvadászok! Csongrád külterületén azon az aszfaltozott úton, amit annak idején a nem megvalósult vízlépcső miatt építettek illegális hulladékot folyamatos jelleggel helyeznek az út mellé és az útra is. Rengeteg zsákokba és szétszorva elhelyezett szemetet lehet találni kupacokba és a szél által szétszórva az, amúgy fejlődő környéken. A fejlődésnek is gátat fog szabni ez a rengeteg illegális szemét.

Az árok lassan, de biztosan megtelik szeméttel. Vajon ezt ki fogja eltakarítani? A szemetelők biztosan nem.

Kérem, ne csak ellenőrizzék, hanem keressék is meg a hulladék lerakókat, mert ahányszor eltakarítják a szemetet a Teszedd során, annyiszor újra felgyűlik a szemét azonnal. A szemét lerakó meg röhög az egészen.”

Pölös-dűlő egyedi helyzetjelző táblája.

A bejelentés időpontja: 2018.11.02.

Hulladék jellege: kommunális.

Helyszín/GPS: 46.739882, 20.090988

[codepeople-post-map]

Csongrád település kommunális hulladékkal szennyezett helyszínéről érkezett bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak.

Köszönjük a bejelentést!

Felhívás illegális hulladék bejelentésre!

Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha a helyszínre vagy máshova szemétszedési akciókat szerveznél kattints ide.

A település a wikipedia szerint

Csongrád város Csongrád megyében, a Csongrádi járás székhelye.

Fekvése
Csongrád a Tisza jobb partján, a Körös torkolata (Körös-torok) előtt fekszik. Megközelíthető közúton Kiskunfélegyháza (Gátér) és Szentes felől a 451-es úton, valamint alsóbbrendű utakon Szeged (Felgyő), Csépa és Tiszaalpár felől. Vasúton megközelíthető Kiskunfélegyháza és Szentes felől a 147-es számú vasútvonalon. A 20. század első felében kisvasút kötötte össze Felgyővel. Tiszai átkelőhely, közúti és vasúti híd köti össze Szentessel, valamint pontonhíd Csépával.

Története
Kedvező földrajzi helyzete miatt az újkőkor óta lakott hely. A Csongrád név első említése a garamszentbenedeki apátság alapítólevelében maradt fent. Árpád fejedelem – a monda szerint – 896-ban a vidéket Ond törzsének adta szálláshelyül. Ond fia, Ete földvárat építtetett, melyet „Csernigrádnak” (fekete várnak) neveztek el, amelyből eredhet a város neve.

A 11. században Szent István a vármegye központjává tette. A tatárok valószínűleg feldúlták 1241-ben, mert ezután IV. Béla Szegedre tette át a megyeszékhelyt.
A 15. század elején a település ismét városi rangot kapott. A földvár az évszázadok folyamán elpusztult; ma semmi nyomát sem találni. A Csongrád nagy léptekben fejlődött, 1720-as években felépült a belsővárosi Szent Rókus Templom, majd 1769-ben a főtéren lévő Nagyboldogasszony-templom is. A Rákóczi-szabadságharc bukása után Csongrád gróf Károlyi Sándor birtoka lett.

Forrás: wikipedia.