fbpx

Hatalmas illegális szeméttelep Kál határában

Tennél, de nincs időd a szemétdombok eltakarítására? Támogass minket és elvégezzük helyetted a piszkos munkát! Támogatom a munkátokat!

Kál nagyközség határában egy hatalmas illegális szeméttelep rombolja a környezetet, ahol szinte mindenféle hulladék megtalálható.

Mindössze egy képen több tonna illegálisan lerakott hulladék látható. Vélhetően a lerakat hónapok óta növekszik ezen a területen. A település eddig még nem szerepelt a Hulladékvadászok nagy-térképén, mostanáig.

Hatalmas mennyiségű illegálisan lerakott hulladék Kál határában.

Hatalmas mennyiségű illegálisan lerakott hulladék Kál határában.

A bejelentés szövege
„Tisztelt Hulladékvadászok! M3-as autópálya felüljáró közelében Kálnak határában Alatka felé.”

A bejelentés időpontja: 2018.11.10.

Hulladék jellege: háztartási, autógumi, építési, műanyag, elektronikai, üveg, fém, veszélyes hulladék.

Helyszín/GPS: 47.705266, 20.260114

[codepeople-post-map]

Kál határában gyűlő illegális szeméttelep helyszínéről érkezett bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak.

Köszönjük a bejelentést!


Felhívás illegális hulladék bejelentésre!

Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha a helyszínre vagy máshova szemétszedési akciókat szerveznél kattints ide.


A település a wikipedia szerint

Kál nagyközség Heves megyében, a Füzesabonyi járásban.

Fekvése
Heves megye déli részén, a Gyöngyösi-síkon – az M3-as autópálya mellett helyezkedik el. A faluban található Kál-Kápolna vasútállomás a Hatvan–Miskolc–Szerencs–Sátoraljaújhely-vasútvonal, a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal és a Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal csomópontja. A település a Tarna folyó völgyében fekszik.

Története
A település már a honfoglalás előtt lakott település volt. Ezt bizonyítják a régészeti kutatások során fellelt szkíta sírok és szkíta lovassírok. A község első okleveles említése 1331-ből való. 1603. június 25-én az egri káptalan Ónod várában ünnepélyesen beiktatta az ónodi és a debrői vár tartozékainak Kált. Ekkorra a falu lakossága ismét erősen megfogyott, feltehetően Eger várának 1596-os ostromával, török kézre jutásával kapcsolatos harcok során. 1597-ben csak tizenkét telkes jobbágy lakta.

Az 1701. évi összeírás tudósít arról, hogy a községet “hat idevaló örökös jobbágy és öt jövevény lakja”, utóbbiak Bodról, Alatkáról, Nagyútról, Tófaluról jöttek ide. A Rákóczi-szabadságharc időszakában a település kétszer is elpusztult. 1706 végén újból megtelepült egy-két jövevény. 1741-ben Grassalkovich Antalra ruházták a debrői uradalmat, aki kiadta a Kál pusztának telkes jobbágyokkal való benépesítésére vonatkozó telepítési szerződést. A Mária Terézia alatt megkezdett és II. József idejében befejezett országos katonai felmérés során készült térkép – amely 1783-ból származik – feltünteti Kál helyét.

Bővebben és forrás: wikipedia.