Tihany Belső-tó gumihulladéka

Van 1 %-od a tiszta környezetre? Ha igen, kérjük támogasd vele a hulladékvadászok szervezetét, a JÖN Alapítványt!Felajánlom az adó 1%-omat!

Tihany Belső-tó melletti használt és a természetbe hányt többféle gumiabroncsokról érkezett bejelentés. Szemetelők arcpirító megoldása.

Frissítve
2018.11.30.

Tihany Önkormányzatától az alábbi tájékoztatást kaptuk:
“Tisztelt Hulladékvadász.hu! A számunkra küldött képen látott gumiabroncsokat összeszedtük.”

Köszönjük a veszélyes hulladéknak minősülő autógumik eltakarítását.


Korábban
2018.11.14.

Ma már nem csak a tihanyi visszhang nem hallható, hanem a szemetelőknek “köszönhetően” a tiszta környezet se érzékelhető.

Bal oldal a Google térképén látható a helyszín és a Tihanyi félsziget, és a jobb oldal a hulladéklerakat.

Bal oldal a Google térképén látható a helyszín és a Tihanyi félsziget, és a jobb oldal a hulladéklerakat.

A bejelentés szövege
„Tisztelt Hulladékvadászok! Tihany Belső-tó gumi hulladéka, GPS: 46.9098255  17.8750961”

A bejelentés időpontja: 2018.11.11.

Hulladék jellege: gumiabroncs hulladék.

Helyszín/GPS: 46.9098255  17.8750961

Tihany Belső-tó helyszínéről érkezett bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak.

Köszönjük a bejelentést!

Felhívás illegális hulladék bejelentésre!

Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha a helyszínre vagy máshova szemétszedési akciókat szerveznél kattints ide.


A település a wikipedia

Tihany község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban. Magyarország egyik legszebb fekvésű települése, látványos táj és természeti adottságokban bővelkedő község a Balatonba nyúló Tihanyi-félszigeten. Híres, még ma is meglévő nevezetessége a helynek a tihanyi visszhang vagy echo, amely a tihanyi apátság és a Visszhang-domb között keletkezett akkor, amikor még épületek a hang szabad oda-vissza terjedését nem gátolták. Tiszta, csendes időben még most is megfigyelhető, elsősorban télen. Nevének eredete valószínűleg a szláv csend („tiho”) szóban keresendő. Szent István király korától 1946-ig Zala vármegyéhez tartozott.

Fekvése
A település a Balatont két medencére osztó Tihanyi-félszigeten fekszik. A tájat vulkanikus erők formálták évmilliókkal ezelőtt; ennek ma is látható nyoma többek között a két kaldera, melyekben a Belső- és a Külső-tó kialakult. A vulkanikus utótevékenység több mint száz gejzírkúpot alakított ki, melyek közül a legismertebb az Aranyház. A félsziget a geológiai érdekességek mellett számos ritka növény- és állatfajnak is otthont ad. 1952-ben itt hozták létre Magyarország első tájvédelmi körzetét.[4]

A félsziget alapzatát a Pannon-tengerből származó sárgás-fehér homok- és agyagrétegek adják, ezek a meredek partokon villannak elő (Fehér-part, Szarkádi erdő). Erre a tengeri eredetű üledékre rakódott rá a tűzhányók kiszórt törmelékanyaga, amely bazalttufává cementálódott és a barna és a szürke számtalan árnyalatában található meg (Apáti-hegy). A harmadik összetevő, a hévforráskúpok kőzete ásványokból épül fel.

A terület a Bakony–Balaton-felvidék földrajzi régióhoz tartozik, “amelynek vulkáni területe a legidősebb alkáli bazalt vulkánja, a tihanyi vulkán (7,5–8 Ma) volt. A már szinte nyomtalanul eltűnt vulkáni süveg magmás aktivitása során kis mennyiségű, felsőköpeny eredetű, peridotitos összetételű zárvány is a felszínre került, amely lehetőséget nyújt a Balaton-felvidék alatti felsőköpeny 8 millió évvel ezelőtti állapotának közvetlen vizsgálatára.” – írják róla a geológusok. A helyi házak nagy része is az itt bányászott tihanyi bazalttufából épült, de ennek bányászása ma már nem megengedett.

Forrás: wikipedia.

Ez is érdekelhet: