Ónod hulladék hűtői az M30 autópálya mellett

Tennél, de nincs időd a szemétdombok eltakarítására? Támogass minket és elvégezzük helyetted a piszkos munkát! Támogatom a munkátokat!

Ónod hulladék hűtői színesítik évek óta a környezetet az M30 autópálya melletti területen a bejelentő hulladékvadászunk szerint.

Ez egyben a település első bejelentése is, amiben egy tipikusan a határba kihordott elektromos hulladéklerakat látunk.

Nincs szó az emberi hanyagságra.

Nincs szó az emberi hanyagságra.

A bejelentés szövege
„Tisztelt Hulladékvadászok! Nagy mennyiségű több éves, vegyes szemét szétszórva található. Az M30 autópálya mellett, az ónodi út mezőgazdasági lehajtójánál mindkét oldalon.”

A bontott hűtő köré hamar oda kerül a hulladék téma többi szereplője.

A bontott hűtő köré hamar oda kerül a hulladék téma többi szereplője.

A bejelentés időpontja: 2018.11.16.

Hulladék jellege: kommunális, építési, elektronikai hulladék.

Helyszín/GPS: 47.998022, 20.886156

[codepeople-post-map]

Ónod hulladék hűtőinak a helyszínéről érkezett bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak.

Köszönjük a bejelentést!


Felhívás illegális hulladék bejelentésre!

Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha a helyszínre vagy máshova szemétszedési akciókat szerveznél kattints ide.


A település a wikipedia szerint

Ónod község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban. Miskolctól 22 kilométerre délkeletre található, Muhitól 3 és Sajópetritől 4 km-re. A legközelebbi város Nyékládháza (7 km).

Története
A terület az őskor óta lakott. Először 1296-ban említik, Olnod néven. A 14. század második felében már város. Ebben az időben épült a vár, Borsod vármegye első kővára. 1561-ben és 1582-ben a törökök megostromolták, de nem foglalták el. Miután Eger török kézre jutott (1596), Ónod volt az egyik legfontosabb erődítmény. 1639-ben a törökök felgyújtották. Később a németek lőtték annyira szét, hogy már nem felelt meg erődítménynek.

A Rákóczi-szabadságharc idején vára már nem játszott katonai szerepet, de a volt végvári vitézek közül szép számmal álltak be a kuruc seregbe. Zömük Ónodi János deák (1703-1705), majd Gundelfinger Dániel (1705-1706), végül Deák Ferenc ezredében (1706-1711) harcolt. 1707. május 31. és június 22. között a város közelében, tartották meg az ónodi országgyűlést, amelynek során kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. A szabadságharc alatt sokat szenvedett a környék, a szatmári béke után pedig a város korábbi jelentőségét meghatározó vitézlő rend is létalapját vesztette, Ónod ennek ellenére még egy évszázadig meg tudta őrizni a megyén belüli szerepét, amely csak az iparosodás megindulásával kezdett csökkenni.

Forrás: wikipedia.

Iratkozz fel a Hulladékvadász Hírlevélre!Feliratkozom!