Darány, ahol egy Nemzeti Park szemétdombbá válik

Darány község Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó részét se kímélik a szemetelők, ahol az illegális hulladék bombáikkal (itt is) tönkre tesznek mindent.

Lehangoló, hogy az embernek nevezhető szerves élőlények a feleslegessé vált hulladékukat a fokozottan védett természeti környezetbe hordják. Hasonló esettel a Hortobágyi Nemzeti Parkban találkozhattuk, de ott szerencsére hamar meg lett a tettes.

Gyönyörű természetes környezetet rombolja szét környezetet.

A bejelentés szövege
„Tisztelt Hulladékvadászok! Valaki több zsák szemetet hagyott a darányi kerékpárút végétől induló, a 6-os úttal párhuzamosan futó földúton a kerékpárút vége és a borókásban lévő pihenő között. (Fél km-es útszakasz)

Építési hulladék: főként gipszkartonozásból származó maradékok.

A terület a Duna-Dráva Nemzeti Park részét képezi. Helyszín: a darányi kerékpárút vége és a borókásban lévő központi pihenőhely közötti 500 m-es földút szakasz több pontja.”

Szétszórva, hogy mindenhova jusson.

A bejelentés időpontja: 2018.11.17. – A bejelentés közel 1 héttel később publikáltuk, aminek oka itt olvasható.

Hulladék jellege: építési, kommunális hulladék.

Helyszín/GPS: 45.980395, 17.576728

[codepeople-post-map]

Darány külterületi helyszínéről érkezett bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak.

Köszönjük a bejelentést!

Felhívás illegális hulladék bejelentésre!

Az alábbi útmutató segítségével hasonló bejelentéseket várunk a településről és annak környékéről ezzel is segítve a helyi önkormányzat munkáját. Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha a helyszínre vagy máshova szemétszedési akciókat szerveznél kattints ide.

A település a wikipedia szerint

Darány község Somogy megyében, a Barcsi járásban.

Fekvése
Barcstól 10 km-re keletre a 6-os főút, és a Gyékényes–Pécs-vasútvonal mellett.

Története
Darány első írásos emléke 1437-ből származik, amikor az utód nélkül elhalt Alsáni Gergely fia, János, birtokát a Marczaliaknak adományozták, de valószínűleg már korábban is létezett.

A község neve 1455-ben Daron alakban fordult elő, ekkor említik először Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomát is. 1495-ben a Báthori család nyerte adományként. 1550-ben Báthori András birtoka volt. A török időkben az adónyilvántartások (defterek) 30, majd 56 házat említenek. A terület előbb a Nádasdyak, majd a Széchenyiek birtoka volt. A 20. század elején Somogy vármegye Barcsi járásához tartozott. 1910-ben 1439 lakosából 1416 magyar volt. Ebből 171 római katolikus, 1237 református és 24 izraelita volt.

Forrás: wikipedia,