Támogasd környezetünk megmentését, a hulladekvadasz.hu üzemeltetőjét, a JÖN Alapítványt.

Eddig több ezer bejelentés hatására több ezer tonna hulladék felszámolásában működtünk közre vagy szerveztünk több száz fős szemétszedési akciókat és váltunk Magyarország legaktívabb környezetvédelmi mozgalmává. Tevékenységünknek azonban komoly költségvonzata is van, amit eddig az alapítvány tagjai saját erejükből finanszíroztak meg. Segítségeddel tovább folytathatjuk a munkánkat.




Banki átutalással ide kattintva.

Vízi élőlények tápláléknak hiszik a műanyagot és megeszik

A vízi élőlények tömeges pusztulása függ össze azzal, hogy a hulladékkal szennyezett vizekben ennivalónak hiszik az óceáni műanyag törmeléket.

A tengeri élőlények viselkedésének tanulmányozása arra enged következtetni, hogy nem csupán véletlenül nyelik le a mikroműanyagokat, hanem eleségnek gondolva kimondottan keresik is azokat.

A halak a szaguk miatt eszik meg a mikroműanyagokat. Fent: egy Portugáliában talált hal gyomrából származó műanyag / Fotó: Paulo Oliveira - Alamy

A halak a szaguk miatt eszik meg a mikroműanyagokat. Fent: egy Portugáliában talált hal gyomrából származó műanyag / Fotó: Paulo Oliveira – Alamy

A 2017-es kutatás állítása szerint a halak, illetve más vízi élőlények valószínűleg szándékosan kutatnak műanyag törmelékek után az óceánokban, mivel úgy tűnik az apró daraboknak nagyon hasonló szaguk van a halak természetes zsákmányának szagához.

Egy a ‘Proceedings of the Royal Society B.’ című folyóiratban 2017-ben megjelent tanulmány szerint a halak azért tévesztik össze a műanyagot a valóban ehető anyagokkal, mert az óceáni mikroműanyagokon különböző biológiai anyagok – mint például algák – bevonatot képeznek, melyek természetes eledel szagot bocsátanak ki magukból.

Vízi élőlények lassan műanyagból fognak felépülni.

Vízi élőlények lassan műanyagból fognak felépülni.

Tudósok vadon fogott szardella csoportokat kínáltak meg óceánból származó műanyag törmelékkel és olyan műanyag darabokkal, melyek soha nem voltak óceánban. A szardellák ugyanúgy reagáltak az óceáni műanyagtörmelék szagára, mint a természetes eleség illatanyagára.

A kutatók szerint ez volt az első viselkedési bizonyíték arra nézve, hogy egy tengeri élőlény vonzódik a műanyag törmelék kémiai jeleihez. Ez a kísérlet alátámaszt más kutatásokat is, melyek szerint az illatanyagnak kimagasló jelentősége lehet.

A kísérlet eredménye az óceánokban található műanyag egy másik veszélyére is felhívja a figyelmet, mivel arra enged következtetni, hogy a halak nem csupán véletlenül nyelik le az apró műanyagdarabokat, hanem kimondottan keresik is azokat.

Óceáni szemétszigetek kialakulása és az okozói! #1

Matthew Savoca – a Nemzeti Óceáni és Légköri Igazgatóság dolgozója és a tanulmány vezető szerzője – így fogalmazott a The Guardian-nek: “Az óceánban lebegő műanyag felületét néhány nap vagy hét alatt algák lepik el, ezt a folyamatot víz alatti korhadásnak (biofouling) hívjuk. Korábbi kutatások kimutatták, hogy az algák DMS-t, egy alga alapú összetevőt termelnek és bocsátanak ki, melyet bizonyos tengeri állatok élelemkeresésre használnak. A kutatás rámutat, hogy a műanyag sokkal inkább megtéveszti a halakat, mint azt korábban gondolták. Ha a műanyag úgy néz ki és olyan illata is van, mint az élelemnek, akkor sokkal nehezebb a halaknak és egyéb állatoknak megkülönböztetni azt az ételtől.”

Az óceáni műanyag törmelékekről – a mikroszkópikus méretű daraboktól az egészen jól látható nagy darabokig – már biztosan tudjuk, hogy egyre növekvő problémát jelentenek, hiszen rendkívül hosszú a lebomlási idejük és évente több százezer tonnányit öntenek belőlük a világ vizeibe. Bálnák és tengeri madarak beleiben is találtak nagyobb műanyagdarabokat, melyek akár végzetesek is lehetnek, míg kisebb darabokat fiatalabb halak és puhatestűek gyomrában fedeztek fel. Számos – emberek által is fogyasztott – halfajtában találtak már műanyagot, melyek emberi egészségre kifejtett hatása egyelőre ismeretlen.

A tengeri műanyag csökkentésére tett kísérletek eddig kevés eredménnyel jártak: a kozmetikai és egyéb termékekben széleskörűen használt mikrogyöngyöket ugyan betiltották a Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és más országokban, de ez csak egy részét oldja meg a problémának, melynek legnagyobb okozója a műanyag szemét tengerbe szórása.

Aktivisták és tudósok arra hívják fel a figyelmet, hogy 2050-re több műanyag lehet a vizekben, mint hal.

A tudósoknak nem sikerült pontosan megérteniük, hogy a műanyag mennyiségének jelentős megnövekedése miként hathat a halak és tengeri ökoszisztémák működésére és hogy mi lehet a megoldás a probléma feltartóztatására.

A ‘Tudomány’ című folyóiratban egy korábban megjelent tanulmányt nemsokkal később egy vita után visszavontak, mert többen megalapozatlannak bélyegezték azt az állítását, mely szerint a fiatal halak ugyanúgy vonzódnak a mikroműanyagokhoz, ahogyan a tinédzserek sóvárognak az egészségtelen ételek után. A tanulmányon dolgozó tudósokat – akik semmilyen kapcsolatban sem állnak a jelenlegi tanulmány szerzőivel – azzal vádolták, hogy eltúlozták az adatokat vagy nem megfelelően végezték el a kísérleteket. A jelenlegi tanulmány nem a korábbi kiadványon alapul.

A vízi élőlények kiemelt elszenvedői a globális műanyag és hulladékproblémának. A végén igazak lesznek a jóslások, miszerint 2050-re tényleg több műanyag lesz az óceánjainkban, mint hal.

Forrás: The Guardian

TUDTAD?

A hulladekvadasz.hu hivatalos üzemeltetője a JÖN Alapítvány, aminek a segítségével szeretnénk biztosítani a tevékenységeink hosszútávú működését.
Milyen segítség kell ahhoz, hogy tevékenységünk és hulladékvadászaink tovább folytassák munkájukat a környezetvédelem érdekében?
Az oldalunk fejlesztéséhez, munkánk támogatására támogatókat, szponorokat keresünk. Továbbá csapattagokat, akik segítik a munkánk.
Támogass minket egyszeri vagy rendszeres hozzájárulással!

Van még itt, ami érdekelhet