Támogasd környezetünk megmentését, a hulladekvadasz.hu üzemeltetőjét, a JÖN Alapítványt.

Eddig több ezer bejelentés hatására több ezer tonna hulladék felszámolásában működtünk közre vagy szerveztünk több száz fős szemétszedési akciókat és váltunk Magyarország legaktívabb környezetvédelmi mozgalmává. Tevékenységünknek azonban komoly költségvonzata is van, amit eddig az alapítvány tagjai saját erejükből finanszíroztak meg. Segítségeddel tovább folytathatjuk a munkánkat.




Banki átutalással ide kattintva.

Az óceáni műanyaghulladék problémáját nem oldja meg az újrahasznosítás

Az óceáni műanyaghulladék mindent elborító és megmérgező problémájáról már évek óta szólnak a hírek, de a végső megoldás még mindig várat magára.

Az óceánjaink műanyagokkal szennyezettek és egyre többször láthatunk olyan képeket, olvashatunk olyan történeket, amelyekben bálnák vagy teknősök fulladnak bele a szemétbe. 

Az óceáni szemétszigetek kialakulásának okairól szóló videónk.

Az óceáni műanyag mára mindenki számára nyilvánvaló probléma, de mi a megoldás?

A felszínen egyértelműnek tűnik a megoldás: csökkenteni vagy éppen meg kell szüntetni a műanyag gyártást. Az óceáni műanyag 90 százaléka mindössze 10 folyóból származik, amelyek körül nyolc Ázsiában van. Az öt legnagyobb műanyagszennyező ország Kína, Indonézia, Fülöp-szigetek, Thaiföld és Vietnam. Utóbbi tengerparti strandjain például halmokban áll a műanyag hulladék.

Ha azonban a felszín alá nézünk, láthatjuk, hogy ezek a fenti tények a szennyezéssel a világ déli részét vádolják, mintha az északon élő embereknek közük se lenne hozzá, mintha nem felelnének ők is a válságért.

Ha a hulladékot nem az egyének csoportjai által termelt anyagként, hanem inkább a társadalmi-gazdasági rendszer termékeként értelmezzük, amely hozzájárul a szeméttermeléshez, sőt támogatja azt, akkor a fenti adatok egészen más színben tűnnek fel. Akkor már látszik, hogy a nyugati fogyasztók is a probléma részét képezik és nem szabad őket a felelősség alól felmenteni.

Műanyaggal szennyezett tengerpart Balin. / Fotó: Shutterstock

Műanyaggal szennyezett tengerpart Balin. / Fotó: Shutterstock

Egyenlőtlen hulladékáramlás

Az ázsiai országok régóta részt vesznek a műanyag hulladék feldolgozásában, ami az északi országokból érkezik, de 2018 januárjában Kína betiltotta a hulladék importálását (amelynek nagy része északról jött), ezzel pedig teljesen felborította a műanyag hulladékkal való kereskedelmet.

Az új jelentések szerint Kanada, az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Ausztrália a tavalyi év nagy részében a probléma megoldásával foglalkozott. A hulladék nagy részét a Kínával szomszédos országokba vitték, például Indonéziába, a Fülöp-szigetekre, Thaiföldre, Malajziába és Vietnamba. Ezek közül négy az úgynevezett leginkább környezetszennyezőbb országok közé tartozik.

Maros folyót is elérte a műanyaghulladék apokalipszis

Magyarországot is érinti a műanyaghulladék problémája. Itt éppen a Maros szennyezése látható 2018 nyaráról.

Ezeket az országokat mostanra túlterhelte a hatalmas mennyiségű műanyag. Vietnam például bejelentette, hogy 2019 elején megtiltja a műanyag hulladék importját, mert a lakosok romló környezeti feltételektől, illetve betegségektől tartanak.

Problémák és egyenlőtlenségek exportja

Az egyes emberek egy része, főleg a világ északi részén próbálja csökkenteni a műanyag fogyasztásukat. Mindössze annyit tesznek, hogy kerüli az olcsó műanyag szívószálakat, egyszer használatos szatyrokat és csak tartós, fenntartható körülmények között készült termékeket használ.

A Háztartásunk hulladék nélkül rovatunkban, Tóth Andi bemutatja a magyarországi “zero waste” életstílust. Egyszerűbb, mint gondolnánk.

Sajnos ezek a „megoldások” megőrzik az egyenlőtlenségeket mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. Hiszen nem mindenki engedheti meg magának például, hogy drágább bambuszfogkefét használjon. Emellett a tartós megoldások gyakran több összetevőből állnak, amelyeket nehezebb szétválasztani az újrahasznosításhoz, amikor már elhasználódtak és a hulladékáramba lépnek – és ha már bekerültek, lassabban bonthatók le.

Az óceáni műanyaghulladék mennyisége mára már kontinens méreteket öltött.

Az egyéni cselekvésre való összpontosítás figyelmen kívül hagyja azt a tényt is, hogy a műanyag csomagolásokat használó vállalatokat állami finanszírozású települési hulladékprogramok támogatják. A könnyebb műanyag csomagolás ugyanis olcsóbb világ körüli szállítást eredményez – ez pedig tovább ösztönzi az olcsóbb műanyag gyártását és fogyasztását.

A fogyasztói életmódunk legnagyobb hosszú távú következménye a hulladékkal szennyezett terek létrehozása. A szennyezett óceánok és szemetes tájak egyre gyakoribbá válnak, egyre több figyelem irányul a helytelen hulladékgazdálkodásra, így a „szennyező országokról” is elterjedt a nézet, hogy rosszul kezelik és rosszul használják a műanyagokat. Azok, akikhez végül eljut a hulladék, fizetik meg a végső árat az északiak műanyaghasználatáért.

Rendbe tenni a dolgokat

A szemét elszállítása a világ északi részéről a déli országokba, immár több mint 30 éve ellentmondásos téma. Az ENSZ fejlesztési programja (UNDP) 1989-ben azzal érvelt, hogy a jelenség megőrzi az egyenlőtlenségeket és támogatja a hulladék határokon átnyúló mozgását. Az UNDP nemrégiben pedig a veszélyes hulladékokról szóló Bázeli Egyezmény felülvizsgálatát javasolta, hogy az importált műanyaghulladékot már ne nevezzék „zöldhulladéknak”. A változtatás megadta volna a fogadó országoknak a jogot, hogy visszautasítsák a szennyezett vagy vegyes műanyag hulladékot azzal az indokkal, hogy az nem kezelhető biztonságosan.

Bár ezt a módosítást nem fogadták el, mégis elősegítené, hogy jobban megértsük az óceáni műanyaghulladék keletkezését ahelyett, hogy a fejlődő világok okolnák a helytelen hulladékkezelésért.

De tévedés ne essék, amikor kidobjuk az egyszer használatos poharakat, újrahasznosítjuk a folpackot, akkor a globális egyenlőtlenségek struktúráit támogatjuk. Az etikus fogyasztás ugyanis még mindig fogyasztás, és nem mindig lesz újabb ország vagy hulladéklerakó, ahova a kidobott dolgainkat vihetjük.

Az újrahasznosításra való bátorítás jónak tűnhet, de nagyobb következményei is vannak. Az újrafeldolgozás nem fogja megoldani az óceáni műanyaghulladék problémáját.

A déli országokra való ujjal mutogatás a rossz hulladékkezelés miatt csak a problémák exportja, illetve egyszerű áldozathibáztatás. A valódi megoldás a csökkentett fogyasztáson és az egyenlőbb hulladékgazdálkodási gyakorlatokon alapszik. Viszont ehhez hozzávéve a fenntartható ötletek jutalmazását, illetve a vállalatok arra való kényszerítését, hogy fizessék meg az általuk termelt hulladék eltakarítását.

Forrás: The Inertia

Ezek a cikkeink is érdekelhetnek