Szendehely illegális sitt-telepe a Lósi-patak mellett
Szendehely illegális sitt-telepére lelt egy arra járó hulladékvadász. Állítása szerint időnként a hulladékot a Lósi-patakba tolják a terület tulajdonosai.
A Nógrád megyei település első bejelentése is egyben, ami egy szőlőterület mellett található.
A bejelentés szövege
“Tisztelt Hulladékvadászok! Üdvözlöm! Szeretnék bejelenteni egy illegális építési hulladéklerakót. Szendehelyen található a szőlősbe vezető út mellett. Magán területen található, engedéllyel nem rendelkeznek. Időnként az összegyűlt hulladékot beletúrják a terület melletti árokba, eső eseten az árokból a Lósi-patakba. Megköszönném ha visszajeleznének levelemmel kapcsolatban. Ez a terület a szőlőterületek mellett van. Kizárt, hogy ott lehet ilyen tevékenységet folytatni és az hogy időnként az összegyűlt szemetet betúrják az árokba, nem hiszem, hogy legális.”
A bejelentés időpontja: 2019.03.20.
Hulladék jellege: építési hulladék.
Helyszín/GPS: 47.854660, 19.108914
[codepeople-post-map]
Szendehely helyszínéről érkezett bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak.
Köszönjük a bejelentést!
Felhívás illegális hulladék bejelentésre!
Ide kattintva elérhető a bejelentési űrlap. Ha a helyszínre vagy máshova szemétszedési akciókat szerveznél kattints ide.
A település a wikipedia szerint
Történelem
Németek alapították a községet. A különálló, de közigazgatásilag a faluhoz tartozó Katalinpuszta Nógrád megye nyugati kapuja. A váci püspökség ősi birtoka volt a környék, amit valószínűleg még Szent István adományozott az egyháznak. A környék neve valaha Szenthely volt – bizonyára a földbirtokos püspökség után – ami az idők során Szendehelyre módosult.
Az itt letelepedő németek 1717-ben Frankföldről (Franken) érkeztek Magyarországra, és a mai Berkenyén alapítottak falut. Onnan költöztek át a túlnépesedés miatt még 1753-ban a Vác és a nagymarosi rév felé vezető út mellé. A németek fejlett szőlőkultúrát hoztak magukkal, a környékbeli lankákon a mai napig kiterjedt szőlőskertek vannak, bizonyítva, hogy az utódok sem felejtették el a vincellérség fogásait. A Börzsöny szélén fekvő település lakói jelentős erdőművelést is folytattak.
A falu új részén, a Börzsöny szélén egy kis kápolna található. Katalinpusztán nincs templom, de áll itt egy fa harangláb. Mindkét településrészen sok régi lakóház maradt fenn, és majd mindenhol őrzik a jellegzetes, pirosra festett népi bútorokat is: ezeket a fenyőfából készült berendezési tárgyakat „fláderos” festéssel színezték. Az ófalu boltíves műemlék hídjának mellvédjén Nepomuki Szent János 1830-ban faragott kőszobra áll.
Forrás: wikipedia.