Mezőtárkány vasútállomás “szép” szemétdombja

Tennél, de nincs időd a szemétdombok eltakarítására? Támogass minket és elvégezzük helyetted a piszkos munkát! Támogatom a munkátokat!

Mezőtárkány vasútállomás melletti területet egyesek szemétdombként értelmezik így oda tették le feleslegessé vált hulladékukat, illegálisan.

Az Expressz bejelentést segítségével bejelentett helyszín egyben a településről érkezett első bejelentés is, amit továbbítunk az illetékesekhez. A helyszín esetében közvetlenül a MÁV Zrt, illetve Mezőtárkány Önkormányzata lehet az illetékes.

A bejelentés szövege
“Tisztelt Hulladékvadászok! Hétvégén nosztalgiából vonattal mentem Egerbe. Mezőtárkány vasútállomáson állva megláttam az állomás túloldalára bedobált szemetet. Szinte biztos, hogy mindenki látja ezt a kupacot, vegyes hulladék, főleg aludoboz, pet palack, vegyes hulladék. Szomorú látvány, főleg, hogy még az ott dolgozó MÁV dolgozókat se zavarja…”

A bejelentés időpontja: 2019.04.09.

Hulladék jellege: háztartási, építési hulladék.

Helyszín/GPS: 47.7246086 20.4806342

[codepeople-post-map]

Mezőtárkány vasútállomás szemetes helyszínéről érkezett bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak.

Köszönjük a bejelentést!


Felhívás szemétszedési akció szervezésére!

Ha a bejelentés helyszínre vagy máshova közösségi szemétszedési akciót vagy akciókat szerveznél kattints ide.


A település a wikipedia szerint

Mezőtárkány község Heves megye Füzesabonyi járásában. Jellegzetes halmazfalu.

Elhelyezkedés
Mezőtárkány az M3-as autópálya füzesabonyi lehajtójától mindössze 6 km-re található. A Debrecen–Füzesabony-vasútvonalnak megállója található itt.

Története
Mezőtárkány Árpád-kori település. Nevét 1279-ben terra Tharkan néven említette először oklevél.

1323-ban az egri káptalan birtoka volt, ekkor Egyházastárkány néven szerepelt. 1329-ben Egyházastárkány és Altárkány, 1358-ban Egyházastárkány és Kápolnástárkány, másként Altárkány, a káptalan birtokai voltak. 1380–1481 közötti oklevelekben, hol Egyházas-Tárkány, hol Törpeszeg, hol Mező-Tárkány vagy Közép-Tárkány néven fordult elő.

1423-ban Mező-Tárkány néven országos vásártartásra kapott jogot a királytól, ekkorra városi jelleget nyert. A helység többi részeiben a köznemesek, a Tárkányi Bodó család voltak a földesurak.

A napóleoni háborúk idején a vármegye nemesi felkelő lovasságának egyik állomáshelye volt. A község mindvégig az egri káptalan tulajdona maradt, de a 20. században a gróf Milványi Cseszneky család is birtokot vásárolt Mezőtárkányban.

1910-ben 2980 lakosából 2977 magyar volt. Ebből 2916 római katolikus, 52 izraelita volt.

A 20. század elején Heves vármegye Egri járásához tartozott.

A második világháborút követően került sor a település villamosítására, s a termelőszövetkezet megszervezésére.

Forrás: wikipedia.