Mezőtárkány vasútállomás „szép” szemétdombja
Mezőtárkány vasútállomás melletti területet egyesek szemétdombként értelmezik így oda tették le feleslegessé vált hulladékukat, illegálisan.
Az Expressz bejelentést segítségével bejelentett helyszín egyben a településről érkezett első bejelentés is, amit továbbítunk az illetékesekhez. A helyszín esetében közvetlenül a MÁV Zrt, illetve Mezőtárkány Önkormányzata lehet az illetékes.
A bejelentés szövege
“Tisztelt Hulladékvadászok! Hétvégén nosztalgiából vonattal mentem Egerbe. Mezőtárkány vasútállomáson állva megláttam az állomás túloldalára bedobált szemetet. Szinte biztos, hogy mindenki látja ezt a kupacot, vegyes hulladék, főleg aludoboz, pet palack, vegyes hulladék. Szomorú látvány, főleg, hogy még az ott dolgozó MÁV dolgozókat se zavarja…”
A bejelentés időpontja: 2019.04.09.
Hulladék jellege: háztartási, építési hulladék.
Helyszín/GPS: 47.7246086 20.4806342
[codepeople-post-map]
Mezőtárkány vasútállomás szemetes helyszínéről érkezett bejelentést továbbítjuk az illetékes önkormányzatnak.
Köszönjük a bejelentést!
Felhívás szemétszedési akció szervezésére!
Ha a bejelentés helyszínre vagy máshova közösségi szemétszedési akciót vagy akciókat szerveznél kattints ide.
A település a wikipedia szerint
Mezőtárkány község Heves megye Füzesabonyi járásában. Jellegzetes halmazfalu.
Elhelyezkedés
Mezőtárkány az M3-as autópálya füzesabonyi lehajtójától mindössze 6 km-re található. A Debrecen–Füzesabony-vasútvonalnak megállója található itt.
Története
Mezőtárkány Árpád-kori település. Nevét 1279-ben terra Tharkan néven említette először oklevél.
1323-ban az egri káptalan birtoka volt, ekkor Egyházastárkány néven szerepelt. 1329-ben Egyházastárkány és Altárkány, 1358-ban Egyházastárkány és Kápolnástárkány, másként Altárkány, a káptalan birtokai voltak. 1380–1481 közötti oklevelekben, hol Egyházas-Tárkány, hol Törpeszeg, hol Mező-Tárkány vagy Közép-Tárkány néven fordult elő.
1423-ban Mező-Tárkány néven országos vásártartásra kapott jogot a királytól, ekkorra városi jelleget nyert. A helység többi részeiben a köznemesek, a Tárkányi Bodó család voltak a földesurak.
A napóleoni háborúk idején a vármegye nemesi felkelő lovasságának egyik állomáshelye volt. A község mindvégig az egri káptalan tulajdona maradt, de a 20. században a gróf Milványi Cseszneky család is birtokot vásárolt Mezőtárkányban.
1910-ben 2980 lakosából 2977 magyar volt. Ebből 2916 római katolikus, 52 izraelita volt.
A 20. század elején Heves vármegye Egri járásához tartozott.
A második világháborút követően került sor a település villamosítására, s a termelőszövetkezet megszervezésére.
Forrás: wikipedia.