Warning: call_user_func_array() expects parameter 1 to be a valid callback, function 'hueman_remove_font-awesome' not found or invalid function name in /home/vfrtyr/public_html/hulladekvadasz.hu/wp-includes/class-wp-hook.php on line 324
Komposzt kas építési útmutató - Hulladekvadasz.hu

Komposzt kas építési útmutató

Komposzt kas a legsokoldalúbb  és a legkörnyezetbarátabb megoldása a zöldhulladék újrahasznosításának, ami nem csak komposztáló, hanem veteményes is egyben.

A JÖN Alapítvány 2019-ben ismét meghirdette, a Ne égess, komposztálj! őszi szemléletformáló kampányát, aminek kiemelt eleme volt a II. Komposztáló-szépségverseny. Több mint 40 versenyzőből csak egy győzhetett. A szeptemberi-októberi nevezési időszak után a novemberi közösségi szavazásának végeredményeként a benevezett Komposzt kassal a Zöld Kakas Líceum lett a nyertese az egyedi szépségversenynek.

Zöld Kakas Líceum 2019 komposztáló szépsége

Zöld Kakas Líceum 2019 komposztáló szépsége

Ezen apropóból mindenkinek ajánljuk figyelmébe Magyarország II. Komposztáló-szépségversenyének győztesének komposzt kas építési útmutatóját:

Az alkotó, Valyon Zoltán gondolatai:
„Örömmel veszem a lehetőséget, hogy megismertethessem a ZöldKas komposztáló kert elkészítését szélesebb körben. Bárki belevághat, ha van a kertjében egy legalább 10 négyzetméteres  sarok, amelyet hasznos és egyben esztétikus természetközeli elemmel szeretne megtölteni. Vidéken kertes házban lakunk családommal és először ott próbálkoztam meg  először Gyulai Iván ökológus által bemutatott komposztáló kas megépítésével.

A komposztálás a legegyszerűbb újrahasznosítás!

Hobbi szinten sok éve kertészkedem, és amikor családommal kertes házba költöztem először tudattalanul  fordultam a permakulturás kertészkedés irányába, és pár éve felismertem, hogy sok dolog, amelyre magamtól jutottam, összhangban van a permakultúrás elvekkel.

Fiam a Zöld Kakas Líceum általános iskolájába jár, ahol bekapcsolódtam szülőként egy ott idén februárban induló permakultúra projektbe, ahol összevetettük az egyéni ötleteket, ebből született meg a komposztáló kas, a fűszerspirál, illetve az élőhelyek, beleértve  a farönkök kövek által határolt kerti tó „összeházasításával” a ZöldKas. A konstrukcióról az első bemutató makettet fiammal készítettem. (sókerámia-szalma)”

Elkészítésének a módja:

Helyszín kiválasztása úgy történt, hogy az iskola udvarában találtunk egy belakatlan sarkot a ZöldKas számára, amely részben a talaj minősége miatt sem lett volna megfelelő egy hagyományos kert kialakítására.

Tereprendezés, építés

A tereprendezés során a földet  ásóval, csákánnyal meglazítottam, a köveket , akadályozó gyökérzetet  szükség szerint  néhány tanárral  együtt kitermeltük, és  tiszta , de  avarral elkevert földdel takartuk be.( 1.-2. kép)

Mint minden építménynél, a komposzt kasnál is fontos a megfelelő alapozás.

Mint minden építménynél, a komposzt kasnál is fontos a megfelelő alapozás.

Ahol a talaj jobban művelhető, ott ez az előkészítési folyamat negyed- félórás,  egy nagyjából vízszintes felszín kialakítását jelenti. Ez a ZöldKas esetében 4-6 órát vett igénybe .

A komposztáló kast  nagyjából 1-2 cm vastag és 2 m hosszú vesszők alkotják. A legkönnyebben kezelhető, Gyulai Iván  ökológus javaslata szerint ha mogyoró vagy fűzfavesszőből fonjuk, de bármilyen fa vagy cserje úgynevezett vízhajtása megfelelő lehet. Az iskolában épített kas esetében ez nagyrészt egy utcai fasor tavasszal levágott 1-2 éves hajtásaiból készült, főleg juhar és akácfélék vesszőiből, illetve  irtásról származó növendék kőrisvesszőkből.

Egy normál kashoz min. 150, ehhez a konstrukcióhoz 250- 300 db vesszőre lehet szükség.

A függőleges vázhoz célszerű vastagabb (2,5 – 3 cm)  többéves  erősebb vesszőket használni, amelyeket kővel, vagy kalapáccsal a talajba üthetünk. A fonáshoz mindenképpen élő, nedves, hajlékony vesszők szükségesek, mivel a száraz ágak alig, vagy nem hajlékonyak, eltörnek.

A ZöldKas csigaház formáját tehát a függőleges talajba vert váz adta ki, középen a komposzttároló résszel. A komposzttároló átmérője  kb 100 cm, magassága kb 120 cm.
A külső kertrész szélessége a fonások között 60-80 cm.

A Zöldkas esetében a középső részt  fontuk meg a diákokkal először (3. kép), mivel akkorra jelentős mennyiségű komposztálandó anyag állt már rendelkezésre.  A komposzttárolót utána csavarban emelkedve  fontuk körbe a vesszőkkel a belső résztől kifelé haladva.

Komposzt kas vesszőinek a fonása

A vesszők fonását alapvetően váltott irányban kell végezni (ábra szerint) ezzel a függőleges vázat tovább stabilizáljuk. Ha a fonásra használt ág vékonyabb, akkor 3 – 4 vesszőt kötegelve fonunk egy irányban,. Ha vastagabb, akkor 1-2 vesszőt fonunk be egyszerre egy irányban. A rendszer megenged  ebben némi szabálytalanságot, ha a vessző formája, vagy a váz stabilitása ezt megkívánja.

A fonás közben elkezdtük feltölteni a kast komposztálandó anyaggal illetve alulra avar és föld került a külső kertrészbe. Az avart a projektet megelőzően 1 évvel összegyűjtötték egy kupacba egy része így elkorhadt és a talaj felső részével kisebb részben komposztálódott, ezt tudtuk felhasználni.

Nagyságrendileg 1.5 m3 különböző minőségű termelésre alkalmas földdel kellett számolni.

A fényképeken nem látszik, de a csavarban van hátul egy bejáró a komposzttárolóhoz, ahol azt a kicsik is el tudják érni. Később a tó kialakításakor  elöl is  kialakítottunk egy belépőt.

Amikor a fonás elkészült, több zsák humuszos virágfölddel terítettük le a kert talaját, illetve ezt összekevertük erdőből hozott úgynevezett kimosódási zónából származó korhadék és humusz keverékével. Így már együtt számos természetes erdőlakó korhadékbontó került a talajba, amelyet ugye a zsákolt steril virágföld nem tartalmaz, és természetes úton történő megtelepedése városban több időt venne igénybe.

A fonás végeztével a váz vesszőit szintbe levágtuk (5. kép – 6. kép) állapot, majd a tó előkészítésével kialakult a Kas végleges formája.

Már a ZöldKas részleges készültsége alatt (4. kép) megkezdődött a fűszernövények betelepítése, amelyet részben egyik kertészetből vásároltunk, illetve részben szülők és tanárok ajánlottak fel. Később a gyerekek paradicsomot maradék burgonyát és hagymaféléket is ültettek a kasba.

Itt már kirajzolódik a kis medence is a kas előterében.

Itt már kirajzolódik a kis medence is a kas előterében.

Az utolsó fázisban, már nyáron az iskola „Alkotónap” foglalkozása idejében lett kialakítva a kerti tó, ehhez köveket és korhadt farönköket  hoztam,  utóbbiakkal lakók (lebontók, ragadozó bogarak lárvái) illetve gombák (pecsétviaszgomba) is érkeztek, természetes élőhelyet hozva létre a Kashoz kapcsolódóan. A kerti tó cca 50 cm mély és cca. 1 x 1.3 m átmérőjű. 0.5 ös tófóliával bélelve a tófóliát a természetes elemek, kövek és farönkök rögzítik illetve takarják el, szélei a tó peremén túl a talajba lettek ásva.

A paradicsomot a gyerekek örömmel fogyasztották, a fűszerek és a késői vetés mellett termett 2 marék krumplit az iskola konyhájában nagy kedvvel használják teák, limonádék, ételek készítésekor.

Végeredmény elképesztő és minden évszakban megállja a helyét. Megtanulnál komposztálni? – A komposzt rovatunk elérhető ide kattintva elérhető.

Komposzt kas minden időben megállja a helyét.

Komposzt kas minden időben megállja a helyét.

Az emberek körében a komposztálás intézménye napról napra népszerűbb. Bízunk benne, hogy az útmutató által a komposzt kas építéséhez is többen kedvet kapnak. Hisz tudjátok: Ne égess, komposztálj!


Szeretnél még több ilyen hasznos útmutatót olvasni? Kérjük támogasd munkánk fennmaradását, akár 300 forinttal is. Köszönjük!




You may also like...