Távközlés halálával is fenyeget az űrszemét
A távközlés halálával is fenyegető hulladékprobléma az űrszemét. Mit szólnál, ha egyik napról a másikra nem lenne mobilod, internetes elérhetőséged?
A Föld körül keringő számtalan mennyiségű műhold, távközlési eszköz működését veszélyezteti az az utóbbi 50 évben kialakult űri hulladékprobléma.
Mi egyáltalán az űrszemét? Miért fenyegeti a távközlést?
Az űrszemét, más néven kozmikus hulladék, mindazon mesterséges eredetű tárgyak neve, amelyek a világűrben keringenek, és már nem hasznosíthatók és nem hozhatók működőképes állapotba. Ezek a tárgyak főleg a mesterséges holdak és űrállomások kisebb-nagyobb levált darabkái, alkatrészei, valamint használaton kívüli műholdak, alacsony Föld körüli pályán maradt utolsó rakétafokozatok és az űrséták, szerelések során elszabadult eszközök, amelyek együttesen alkotják a kozmikus hulladékot.
A világűrben mozgó hulladékok nagy veszélyt jelentenek a Föld körül keringő objektumokra.
Űrszemét kialakulásának okai
1957-ben juttatták Föld körüli pályára az első mesterséges holdat, a Szputnyik–1-et, és azóta becslések szerint mintegy 600 ezer 1 cm-nél nagyobb méretű tárgy került a világűrbe, az ennél kisebbek száma pedig milliós nagyságrendű. Az űrszemét egy része nagy tömegű alkatrészekből áll, így a hordózórakéta-fokozatok, vagy műholdak elérhetik a 2 és 10 tonna közötti tömeget is.
Kessler szindróma, avagy az űrszemét veszélye minden ütközéssel és új törmelékdarabbal nő. Ez azt jelenti, hogy az űrszemét és az ütközések mennyisége miatt láncreakció alakul ki és az ütközések és új törmelékek sora annyira veszélyessé teszi az űrutazást, hogy már nem leszünk képesek felmenni és rendet rakni.
A világűrben működő űreszközökre egy kisebb méretű tárggyal való összeütközés is katasztrofális hatással lehet, hiszen a becsapódás sebessége elérheti a 10 km/s sebességet is, vagyis a 36 000 km/órát. Az űrállomások a világűrben 300–400 km magasságban tartózkodnak, ebben a térségben különösen veszélyes ezeknek a tárgyaknak a kontroll nélküli mozgása, mégis a legnagyobb veszélyt a 800–1500 km-es zónában mozgó objektumok jelentik, mert itt a földmegfigyelő holdak keringenek. Az Egyenlítő fölött 36 ezer km magasságban húzódó, távközlési és meteorológiai célokra használt geostacionárius pálya is nagyon túlzsúfolt, az ütközések veszélye nagy, úgynevezett „kozmikus dugók” alakulhatnak ki.
Az űrszemét dala
A távközlés részleges vagy teljes megszűnéséhez is vezethet az űrben keringő űrszemét problémája, amit rövid időn belül az űrkutatásnak meg kell oldania.
Forrás: wikipedia.
